Belföld

Vizsgálatok helyett utánakérdezés

Nem indít külön eljárást a közfoglalkoztatottak körében végzett honvédségi toborzások körüli botrány miatt a minisztérium

A honvédség által felkínált lehetőség az eddigi tapasztalatok alapján érdeklődésre tarthat számot azon közfoglalkoztatottak körében, akik elkötelezettek a haza védelme iránt – erősítette meg Pintér Sándor belügyminiszter. A toborzáson való részvétel azonban továbbra sem kötelező.

toborzas
Vonzó lehet a katonai szolgálat (képünk illusztráció) (forrás: MH/Facebook)

Nincs szükség belső vizsgálatra a közfoglalkoztatottak körében végzett honvédségi toborzás körül kialakult botrány miatt – tisztázta egy ellenzéki parlamenti kérdésre adott írásbeli válaszában Pintér Sándor belügyminiszter. Indoklásként a Magyar Honvédség és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, illetve jogelődjei közötti, több mint huszonöt éves együttműködést hozta fel. A miniszté­rium ugyanakkor megkereste a megyei kormányhivatalokat, mérjék fel, mely járások adtak téves tájékoztatást a közfoglalkoztatottaknak az esetleges szankciókról, továbbá azt, hogy az esetlegesen tévesen tájékoztatott érintetteknek tolmácsolják: az értesítő levélben szereplő szankció alkalmazásának nincsen helye.

Megírtuk, néhány hete a Győr-Moson-Sopron megyei közmunkások olyan levelet kaptak, mely kötelező megjelenést ír elő a honvédség sorozásán, továbbá arra figyelmeztet, távolmaradás miatt akár három hónapra is eleshetnek a mostani munkájuktól. A honvédség rögvest tisztázta: nem kötelező a sorozás, az csak egy lehetőség. Az említett tájékoztatókban ettől függetlenül szerepelt a szankció, így később a Miniszterelnökség is reagált a történtekre. Tudatták, a honvédség az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatalok részére nem jelentett be munkaerőigényt. Csupán a szerződéses katonai szolgálat vállalásának feltételeit, a szerződéses katonák kötelezettségeit és járandóságait ismertetik, amelyek nem mellesleg jócskán meghaladják a közfoglalkoztatásban elérhető munkajövedelmet.

Kiderült, néhány járási hivatal foglalkoztatási osztályának vezetője a jogszabály téves értelmezéséből fakadóan küldött helytelen felhívást, a levélnek azonban semmiféle jogkövetkezménye nincs. Vagyis a tájékoztatóról való távolmaradás nem jelenti sem az álláskeresői nyilvántartásból való törlést, sem pedig a közfoglalkoztatásból történő kizárást – tették egyértelművé. Ettől függetlenül ellenzéki politikusok az elmúlt hetekben rendre előhozták a témát, kvázi riogatva a sorozási kötelezettséggel.

Pintér Sándor mostani parlamenti közlése szerint egyébként a népszerűsítő toborzókampány során konkrét munkakört, katonai beosztást, vagyis úgynevezett „megfelelő munkahelyet” nem ajánlanak fel. A részvétel és a szerződéses szolgálati jogviszony, mint valamennyi magyar állampolgár, így a közfoglalkoztatottak esetében is teljes mértékben önkéntes. Ugyanakkor a tárca részéről úgy látják, hogy a honvédség által felkínált lehetőség az eddigi tapasztalatok alapján érdeklődésre tarthat számot azon közfoglalkoztatottak körében is, akik elkötelezettek a haza védelme iránt, és a követelményeknek megfelelve az átmeneti foglalkoztatás lehetősége helyett önként vállalják a szolgálatot a szerződéses állományban.


Sokat túlóráznak a tűzszerészek

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár tájékoztatása szerint 2012-ben 14 500 órával kellett többet dolgozniuk a tűzszerészeknek a Hortobágyi Nemzeti Parkban végzett robbanótest-mentesítési munka során, 2013-ban ez a szám 34 600-ra, 2014-ben 47 ezerre nőtt, majd 2015-re 45 600-ra mérséklődött. Az idén már 31 ezer túlórát számoltak el, ami komoly túlterheltséget jelent. A honvédelmi tárca cáfolta, hogy mindennek köze lenne a július elsejei, tűzszerészek halálát okozó robbanáshoz.