Vitát gerjesztett a lex Biszku

Véleménycikkében a jogász úgy fogalmaz: a törvényben deklarált magasztos célok megtörtek az ügyészség intézményes ellenállásán és a passzív intézményi struktúrán.

Gellért felrója az ügyészségnek, hogy hiába tett feljelentést már 2010-ben és 2014-ben, mindkét esetben – szerinte indokolatlanul – elutasították, pedig elég bizonyíték áll rendelkezésre Biszku Béla egykori belügyminiszter Nagy Imre-perben betöltött szerepéről. Az ügyészség a végül megindított büntetőperben is passzívan viselkedett – véli a jogász.

Válaszlevelében Ibolya Tibor fővárosi főügyész hangsúlyozza, egyátalán nem rajtuk múlt az eljárás sikertelensége. Emlékeztet arra, hogy Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslattal élt a Fővárosi Ítélőtábla végzése ellen, amelyben hatályon kívül helyezte az elsőfokú, Biszkut elmarasztaló ítéletet, a Kúria pedig erre reagálva törvénysértőnek nevezte a táblabíróság döntését. „Fővárosi főügyészként hiszek az egyén közvetlen nemzetközi jogon alapuló büntetőjogi felelősségében, így a Genfi Egyezmények közvetlen alkalmazhatóságában, ám a Nagy Imrével összefüggő eljárással kapcsolatban fel kell hívnom Gellért Ádám figyelmét arra az alapvetésre, hogy élesen el kell választani a történelmi felelősséget a büntetőjogi felelősségtől” – írta Ibolya Tibor.