Belföld
Vita nélküli vita a terrorelhárításról
Szinte borítékolható a belügyminisztériumi előterjesztés parlamenti támogatása, létrejöhet az új bűnügyi elemzőközpont
Megkezdődött tegnap a parlamentben a Belügyminisztérium által kezdeményezett terrorellenes törvénycsomag általános vitája. A tervezetről előzetesen három alkalommal egyeztettek a pártok, s a Ház elé kerülő változat már bírta a frakciók elvi támogatását. Nem csoda tehát, hogy komolyabb vita ezúttal nem is alakult ki.
Kontrát Károly, a belügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, a párizsi és brüsszeli merényletek miatt egyértelmű, a terrorizmus a bevándorláshoz is köthető, ezért fokozni kell a biztonsági intézkedéseket. A főbb pontok közül kiemelte az értékelő, elemző feladatokat ellátó Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) létrehozását, amely a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ bázisán jön létre.
Az alkalmazásszolgáltatók a jövőben nem nyújthatnak olyan titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást, amelynek adataihoz a titkosszolgálatok bírói engedély birtokában nem férhetnek hozzá. Ha a szolgáltató nem működik együtt, bírsággal sújtható. Kitért arra is, a pénzügyi intézmények esetén az elektronikus úton történő adatkérések bevezetése érdemben gyorsítja az Alkotmányvédelmi Hivatal munkáját, aminek eredményeként a titkosszolgálatok azonos időben láthatják az esetleges pénzmozgásokat.
A Fidesz részéről Csizi Péter arról beszélt, a brüsszeli robbantások célpontja nem Belgium, hanem Európa volt, ezért arra úgy kell tekinteni, hogy Magyarország ellen is irányult.
A KDNP-s vezérszónok Móring József Attila felhívta a figyelmet a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásának tervére, amelyet azzal magyarázott: az általános kommunikációs szokások megváltozása miatt reális veszély, hogy egyre inkább ezeket a szolgáltatásokat veszik igénybe a bűnözői körök.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) üdvözölte, hogy visszaköszönnek a normaszövegben az ellenzéki javaslatok is, sikerült „megtisztítani” a javaslatot a különféle „túlterjeszkedésektől”. A Tibeket hiánypótló szervezetnek nevezte, a titkosított kommunikációs eszközök kapcsán pedig megerősítette, nem lehet egy az egyben betiltani az ilyen eszközökkel foglalkozó cégeket. Erre nem is kerül sor, legalább is a végleges változat alapján.
Az MSZP-s Molnár Zsolt úgy fogalmazott, nagyon közel van az egyetértés a javaslatról, de még nem jött létre. A Tibek adatkezelési szabályait szerintük pontosítani kell, és át kell gondolni azt, inkább rendeletben korlátozzák a tömegrendezvényeket, csak a legszükségesebb esetben és egyedi mérlegeléssel. Megjegyezte, a szocialisták szerint a menekültkérdés és a terrorizmus között éles határvonalat kell húzni, noha az összefüggést nem lehet kizárni.
Schiffer András az LMP részéről szintén üdvözölte a konstruktív egyeztetéseket, leszögezve, nem szabad olyan hibát véteni, amilyet az Egyesült Államok 2001. szeptember 11. után, jelesül, hogy a terrorfenyegetettséget a polgárok teljes megfigyelés alá vonására használják fel.
Röviden
Adattárházat hoznak létre a települések gazdálkodásáról
- Megkezdték a vitát a képviselők az önkormányzati törvény lapunk által is ismertetett módosítása kapcsán. Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár közölte, a kormány célja, hogy a közigazgatási munka színvonalát informatikai eszközökkel növeljék, emellett olyan adattárházat akarnak kialakítani, amely biztosítja a települések gazdálkodásával kapcsolatos adatok elemzését. Mindezt az úgynevezett ASP-technológia segítené – magyarázta az államtitkár. A Fidesz és a KDNP támogatja az elképzelést, az ellenzéki pártok részéről azonban többen aggodalmukat fejezték ki. Az MSZP-s, a minap a bíróság által a vesztegetés vádja alól felmentett Hiszékeny Dezső például kiemelte, ez egy „merényletkísérlet az önkormányzati autonómia ellen”. A fideszes Répássy Róbert erre rámutatott, többpárti egyeztetés is volt az előterjesztésről, ahol az aggályok kapcsán elhangzott, a hatályos törvény szerint a helyhatóságoknak ma is informatikai rendszert kell működtetniük, ami az ellenőrzést szolgálja. Vagyis szó sincs a jogkörök megsértéséről.
- Átlagosan harmincszázalékos illetménynövekedést, sávos illetményrendszert, a pótlékok bérbe épülését hozhatja a kormány javaslata, ha a parlament elfogadja az állami tisztviselőkre vonatkozó előterjesztést. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta, kultúraváltást akarnak meghonosítani, a többlépcsős, normatív rendszer helyett egy felelősségre, a munkakörhöz igazított teljesítményre alapuló rendszert vezetnének be.
- Bővülnek a jövő évi költségvetésben az oktatásra jutó források, a területre mintegy 270 milliárddal több jut, mint az idén. Az átalakuló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 535 millió forintból gazdálkodhat majd, ez százmilliárdos, 23 százalékos növekedést jelent. A pedagógusok fizetése jövőre nemcsak a 2013-ban indult életpályamodellben foglaltak szerint nő, hanem a minősítési rendszernek köszönhetően magasabb illetményt biztosító fizetési kategóriába is kerülhetnek a dolgozók. Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatására két és fél milliárdot rögzítettek.