Visszás a legitimáció megtámadása

Érdemi kifogás nem érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz (Fotó: Hegedüs Róbert)

A választás jogi és politikai értelemben is legitim volt, ezt mindenekelőtt a kiugróan magas részvételi arány jelzi, mely a jelenleg „úton lévő” határon túli szavazatok számával még tovább is emelkedhet, és akár egy további mandátummal százharmincötre emelheti a Fidesz–KDNP-s képviselői helyek számát – mondta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, a választással kapcsolatos ellenzéki kritikák kapcsán. Aláhúzta, a kétharmados kormánypárti sikert követően „természetesen” a kétségbeesett ellenzéki pártoknak és sajtójuknak nem maradt más lehetősége, mint – ahogy erre számítani is lehetett előzetesen – a választások „illegitim mivoltának” hangsúlyozása, ami teljesen alaptalan, és több szempontból is visszás.

Egyrészről azért – mutatott rá a szakértő –, mert az ellenzéki pártok delegáltjai is ott ültek a választási bizottságokban, tehát ha lettek volna „rendszerszintű visszaélések”, azokat nekik már vasárnap jelez­niük kellett volna, és a rendelkezésre álló jogorvoslati utakat igénybe kellett volna venniük. Ez egyébiránt most is rendelkezésre áll, és végső soron a bíróság dönthet majd azokról, ahogy az esetleges újraszámlálásokról is. Egy-egy szavazókörben persze merülhettek fel apróbb problémák, de egyéb „súlyos körülményről” nem érkezett panasz – tisztázta.

Szánthó Miklós elmondta továbbá azt is, hogy az „utólagos okoskodás” azért is visszás ezek mellett, mert vasárnap napközben az ellenzéki vezetők és újságírók még a magas részvételi arány fontos és legitimáló erejéről beszéltek, abban bízva – oktalanul –, hogy az nekik kedvez majd. Tehát napközben még szó sem volt „csalásokról”, ezt a mesét azok után kezdték el fabrikálni „szakértők” – mint például Tóth Zoltán, aki egyébiránt DK-s képviselőjelölt volt –, hogy kiderült: a magas részvétel inkább a kormányerőknek jó – emlékeztetett az igazgató.

Rámutatott, a választások legitimitását még az EBESZ-nek sem volt mersze megkérdőjelezni, és az ellenzék formális anyagi helyzetét elnézve nem valószínű, hogy megtagadnák a képviselői mandátumok felvételét, hiszen azzal óriási támogatásoktól esnének el. Mindazonáltal, ha ezt mégis megtennék, igazából nem a kormányzatot fricskáznák meg, hanem saját szava­zóikat vágnák arcon – hangsúlyozta Szánthó Miklós.

A Századvég korábbi tanulmánya szerint bár a töredékszavazatok számításának változása a győztes pártnak kedvez, előmozdítva a kormányozhatóságot, ezzel párhuzamosan az országos listás rendszer az arányosság irányába hat. Ugyanakkor az alapszisztéma alig változott a 2010 előttihez képest. Újdonság a győzteskompenzáció, ami a megnyert, kis számú ellenzéki mandátum esetében az adott jelölő szervezet részére ugyancsak érvényesül. Szánthó ezzel kapcsolatban emlékeztetett: az MSZP-t és az SZDSZ-t is „túlkompenzálta” a rendszer 1994-ben, mégsem nevezték illegitimnek a Horn-kormányt.