Belföld
Vissza lehet szorítani a kórházi fertőzéseket
Ellenőriznék a közhigiénéről rendezett továbbképzéseken való részvételt
Fontos előrelépésnek nevezte a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz), hogy a parlament népjóléti bizottsága tárgyalta a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos kérdéseket. Ötpontos cselekvési terv kivitelezését javasolja a szervezet. Közölték, „kórházi fertőzés mindenhol van és mindig is lesz”, a kockázatát azonban lehet csökkenteni.
Elsőként szorgalmazzák, hogy az egészségügyi kormányzat – a parlamenti pártok támogatásával – tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy 2017. július 1-jére, azaz a Semmelweis-napra minden betegellátási ponton, vagyis például kórtermekben és rendelőkben legyen elérhető az alkoholos kézfertőtlenítő gél mint „a betegellátás minimumfeltétele”. Megjegyezték, ehhez külön forrásokat kell rendelni, hogy az intézményeknek ne a jelenlegi, „meglehetősen szűkös” gyógyszerkeretből kelljen kigazdálkodniuk ennek költségeit.
Másodsorban az orvosképzésben kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a kórházi fertőzésekre és azok megelőzésének oktatására, illetve szigorú ellenőrzés alá kell vonni minden, a közvetlen betegellátásban részt vevő egészségügyi dolgozó számára a kötelező évenkénti továbbképzés tényleges teljesítését közhigiéné tárgykörében – hangsúlyozták. Szerintük ennek teljesítését a munkavégzés feltételéül kellene szabni. A cselekvési terv harmadik pontjában kifejtik, hogy a nemzetközi gyakorlatok alapján az egészségügyi kormányzatnak „cselekvő szakmai programot” kellene indítania hazánkban annak érdekében, hogy az elkövetkező négy évben felére csökkenjen az úgynevezett „MRSA” és a „Clostridium difficile” okozta kórházi fertőzések előfordulási gyakorisága.A program előrehaladásáról pedig rendszeres beszámolót kezdeményeznek az Országgyűlés és a lakosság felé.
A Reszasz szerint szükség van továbbá egy megbízható szakmai regiszter, validált adatbázis kialakítására, amelyet a kórházak és a betegellátási egységek is megismerhetnek, saját adataikat monitorozhatják, ellenőrizhetik, és más kórházakéval, részlegekével megfelelő szakmai szempontok alapján összehasonlíthatják, akár havonkénti felbontásban. Emellett pozitív ösztönzőket vezetnének be, sőt akár szankciókkal segítenék a minél nagyobb arányú jelentési kötelezettség elérését a regiszterbe. Végül az ötödik pontban kezdeményezik, hogy a fenti adatok alapján az Országos Epidemiológiai Intézet legalább félévenként hitelesen és közérthetően tájékoztassa a szakmai szerveket, az Országgyűlést és a lakosságot a kórházi fertőzésekről, a hazai trendekről, az elvégzett szakmai munkáról és a jövőbeni teendőkről, tervekről.
Elsőként szorgalmazzák, hogy az egészségügyi kormányzat – a parlamenti pártok támogatásával – tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy 2017. július 1-jére, azaz a Semmelweis-napra minden betegellátási ponton, vagyis például kórtermekben és rendelőkben legyen elérhető az alkoholos kézfertőtlenítő gél mint „a betegellátás minimumfeltétele”. Megjegyezték, ehhez külön forrásokat kell rendelni, hogy az intézményeknek ne a jelenlegi, „meglehetősen szűkös” gyógyszerkeretből kelljen kigazdálkodniuk ennek költségeit.
Másodsorban az orvosképzésben kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a kórházi fertőzésekre és azok megelőzésének oktatására, illetve szigorú ellenőrzés alá kell vonni minden, a közvetlen betegellátásban részt vevő egészségügyi dolgozó számára a kötelező évenkénti továbbképzés tényleges teljesítését közhigiéné tárgykörében – hangsúlyozták. Szerintük ennek teljesítését a munkavégzés feltételéül kellene szabni. A cselekvési terv harmadik pontjában kifejtik, hogy a nemzetközi gyakorlatok alapján az egészségügyi kormányzatnak „cselekvő szakmai programot” kellene indítania hazánkban annak érdekében, hogy az elkövetkező négy évben felére csökkenjen az úgynevezett „MRSA” és a „Clostridium difficile” okozta kórházi fertőzések előfordulási gyakorisága.A program előrehaladásáról pedig rendszeres beszámolót kezdeményeznek az Országgyűlés és a lakosság felé.
A Reszasz szerint szükség van továbbá egy megbízható szakmai regiszter, validált adatbázis kialakítására, amelyet a kórházak és a betegellátási egységek is megismerhetnek, saját adataikat monitorozhatják, ellenőrizhetik, és más kórházakéval, részlegekével megfelelő szakmai szempontok alapján összehasonlíthatják, akár havonkénti felbontásban. Emellett pozitív ösztönzőket vezetnének be, sőt akár szankciókkal segítenék a minél nagyobb arányú jelentési kötelezettség elérését a regiszterbe. Végül az ötödik pontban kezdeményezik, hogy a fenti adatok alapján az Országos Epidemiológiai Intézet legalább félévenként hitelesen és közérthetően tájékoztassa a szakmai szerveket, az Országgyűlést és a lakosságot a kórházi fertőzésekről, a hazai trendekről, az elvégzett szakmai munkáról és a jövőbeni teendőkről, tervekről.