Belföld
Virágvasárnappal elkezdődik a nagyhét
A liturgiának évszázadok óta része a dicsőséges bevonulásra emlékeztető körmenet, amelyet kiegészít a passió
A Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztető virágvasárnappal holnap megkezdődik a nagyböjt utolsó hete, a nagyhét. A kereszténység ezen a napon azt ünnepli, amikor Jézus szenvedése előtt elment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen ered a latin elnevezés: Dominica palmarum.
A liturgiának évszázadok óta része a dicsőséges bevonulásra emlékeztető virágvasárnapi körmenet, amelyet a szentmise keretében kiegészít a passió. Ez emlékezteti a közösséget arra, hogy Jézus dicsőséges bevonulása nem evilági esemény, hanem a halálon aratott győzelmének szimbóluma, amelyhez kínszenvedése és keresztre feszítése vezetett.
Azokban az országokban, ahol a pálma nem honos, így hazánkban is, a barkát szentelik meg. Ezzel kezdődik a virágvasárnap szertartása, amelynek folytatása a körmenet és szentmise. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, hamujával jelöli meg a hívek homlokát a pap.
A szentelt barkához sok hiedelem, többnyire tilalom vagy rontáselhárítás fűződik. Egyes helyeken úgy tartották, hogy lenyelve megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól, másutt a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba akasztják. Palóc szokás a kiszehajtás, a tél temetése, amikor a lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják. Virágvasárnap dologtiltó nap, tilos a mulatság is.
Virágvasárnap idén március 25-re esik, amely nap a katolikus egyházban állandó időpontú ünnep, Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepe lenne, de virágvasárnap, nagyhét, majd az egy héten át tartó húsvét miatt ebben az évben Krisztus fogantatásának főünnepét április 9-én ünnepeljük.
A liturgiának évszázadok óta része a dicsőséges bevonulásra emlékeztető virágvasárnapi körmenet, amelyet a szentmise keretében kiegészít a passió. Ez emlékezteti a közösséget arra, hogy Jézus dicsőséges bevonulása nem evilági esemény, hanem a halálon aratott győzelmének szimbóluma, amelyhez kínszenvedése és keresztre feszítése vezetett.
Azokban az országokban, ahol a pálma nem honos, így hazánkban is, a barkát szentelik meg. Ezzel kezdődik a virágvasárnap szertartása, amelynek folytatása a körmenet és szentmise. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, hamujával jelöli meg a hívek homlokát a pap.
A szentelt barkához sok hiedelem, többnyire tilalom vagy rontáselhárítás fűződik. Egyes helyeken úgy tartották, hogy lenyelve megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól, másutt a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba akasztják. Palóc szokás a kiszehajtás, a tél temetése, amikor a lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják. Virágvasárnap dologtiltó nap, tilos a mulatság is.
Virágvasárnap idén március 25-re esik, amely nap a katolikus egyházban állandó időpontú ünnep, Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepe lenne, de virágvasárnap, nagyhét, majd az egy héten át tartó húsvét miatt ebben az évben Krisztus fogantatásának főünnepét április 9-én ünnepeljük.