Világos a magyar kormány álláspontja a kvótarendszerről

Ismét téma volt a parlamentben a menekültügy. A napirend előtti felszólalások során a jobbikos Z. Kárpát Dániel megerősítette pártja korábbi kezdeményezését, hogy ügydöntő népszavazást kell tartani a migránsok elosztásáról szóló, „kvótaszerű megoldásról”. Szerinte meg kell kérdezni, hogy az emberek hajlandók-e letelepíteni idegeneket. A képviselő azzal vádolta a kabinetet, hogy háttéralkut köthetett kvótaügyben.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a nemzeti konzultációban már megkérdezték az embereket, és az egymillió válaszoló azt mondta, meg kell védeni az országot. Szerinte a kvótarendszerről a magyar álláspont világos: a kötelező kvótákat ellenzik, mert azok nem oldják meg a problémát, csak a következményeket kezelik.

Tuzson Bence (Fidesz) az illegális bevándorlás kapcsán a terrorizmus veszélyéről beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a röszkei határátkelő szeptember 16-i megtámadása kapcsán a Terrorelhárítási Központ (TEK) elfogott egy 39 éves szír férfit, akinél kilenc útlevél volt. Ráadásul a férfi egy olyan szervezet tagja, amelynek feladata terrorveszélyes emberek EU-ba csempészése. A politikus szerint mindent meg kell tenni, hogy a migránsok kontrollált módon érkezzenek Európába, és ne gázoljanak át az országon. A terrorizmust pedig leghatározottabban el kell utasítani – hangoztatta.

Kontrát Károly válaszában leszögezte, a kritikák ellenére jó döntés volt a TEK létrehozása. Az államtitkár nem csupán azt tartotta fontosnak, hogy a bevándorlók ellenőrzött módon érkezzenek az unióba, inkább azt, hogy lehetőleg ne jöjjenek. A kérdések során a jobbikosok a körmendi és a szentgotthárdi menekülttáborokról és a kiskunhalasi befogadóközpontról faggatták a kormányt az intézmények bezárását követelve. Kontrát Károly közölte: a két táborban jelenleg egyetlen menekült sem tartózkodik, a kiskunhalasi gyűjtőpontot pedig most alakítják át menekültügyi őrzött befogadóközponttá.