Belföld

Vészhelyzeti alapon bólintott rá a hatóság a mérgező anyagra

Nemcsak a mezei pockokra és a hörcsögökre, hanem a védett, ritka fajokra is veszélyt jelent a légi úton kijuttatott rágcsálóirtó

madar
Mentett sasfióka – a szülők mérgezett pockot ettek (Fotó: Hegedüs Róbert)

Egyedi, a szakzsargonban vészhelyzetinek nevezett engedélyt adott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Redentin nevű méreg használatára. Az Európai Unióban tiltólistán szereplő szert egy hazai gyár állítja elő, és a mezőgazdasági földhasználók a mezei pocok elleni védekezésben alkalmazzák. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Greenpeace szerint a rágcsálóirtó légi kijuttatása esetén elkerülhetetlen, hogy más élőlények, így például védett ragadozó madarak is áldozatul essenek.

A közelmúltban bólintott rá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) több száz tonna Redentin 75 RB nevű rágcsálóirtó úgynevezett korlátozott magyarországi szükséghelyzeti forgalomba hozatalára és felhasználására. Az Európai Unióban tiltólistán szereplő anyagot egy magyar üzem, a Reanal Finomvegyszergyár Zrt. állítja elő. A Nébih honlapján elérhető nyilvános adatok szerint az engedélyt a Reanal mellett a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. kérte és kapta meg, s a készletet az érintett és regisztrált termelők május 30-tól július 31-ig terjedő időszakban földi és légi kijuttatás mellett használhatják föl.

A Redentin 75 RB-t a mezei pocok elleni védekezésekhez a kalászosgabona- és őszirepce- kultúrákban Békés, Baranya, Csongrád, Fe­jér, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok , Pest és Tolna megye egész területén az illetékes megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságain történt termelői regisztráció után lehet alkalmazni.


A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Greenpeace aggályosnak tartja a jóváhagyást, s egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az unió­ban. Igaz, ami igaz, az úgynevezett vészhelyzeti engedély 2014-es kiadása nem egyedi eset, arra a korábbi években is volt példa, miután hazánk anno derogációt kapott a légi kijuttatásra.


A Redentin hatóanyaga többnapos szenvedés után pusztítja el az emlősállatokat, valamint madarakat és halakat. Az emberre is veszélyes, véralvadásgátló hatású anyag európai szinten tiltott, emellett légi szórása esetén óhatatlanul előfordul, hogy más élőlények, így például védett, ritka ragadozó madarak, mezei nyulak, őzek is áldozatul essenek – hangoztatta az üggyel kapcsolatban Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. Beszélt arról is, a csak hetek alatt lebomló szer benne marad a szenvedő és elpusztult állatokban, melyek így ragadozók – akár kutyák, macskák – és dögevő állatok vesztét is okozhatják.

Felhasználása természetvédelmi és vadvédelmi szempontból is aggályos. Így például 2002-ben kétszáz pajzsos cankó és egy daru esett redentinmérgezés áldozatául – mondta Horváth Márton. Az MME fajvédelmi csoportvezetője emlékeztetett, másodlagosan, a mérgezett pockok elfogyasztásával pusztult el 2006-ban egy rétisas, de emellett rendkívül jelentős a mezei nyulak és hörcsögök pusztulása is, ami például
az ezeket fogyasztó – és korántsem mellékesen világszerte veszélyeztetett – parlagi sasok Békés megyei állományában súlyos problémát jelenthet a fiókák felnevelésében. Ezek a veszélyek a sokszorosára nőnek a szer most engedélyezett légi kijuttatásával – húzta alá a szakember.


A Greenpeace és az MME szerint a Redentin évek óta vissza-visszatérő ügye rávilágít egy uniós és magyar joghézagra, amelynek megszüntetése mindannyiunk közös érdeke (lenne). Az érintettek úgy gondolják ugyanis, a tagállamok nem megfelelően értelmezik az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendeletének 53. cikkelyét, amely kimondja, hogy „különleges körülmények fennállása esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el”. Márpedig a Greenpeace szerint idehaza a Redentin esztendők óta úgy kap eseti, vészhelyzeti engedélyt, hogy jelenleg három rágcsálóirtó készítmény is rendelkezik állandó „placettel” a mezei pockok elleni harcra.

Látható, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni, melyek közvetve vagy közvetlenül hozzájárulnak a rágcsálók természetes ellenfeleinek eltűnéséhez – mondta Simon Gergely.

A szakember szerint ez nagyjából annyit tesz, hogy a vegyszer az adott vidék élővilágát, és végső soron saját természetes alternatíváját egyszerre számolhatja fel. Simon Gergely emlékeztetett, e példa is megmutatja, hogy a monokultúrás, nagyüzemi mezőgazdaság jelen formájában azért sem tartható fenn tovább, mert a rágcsálók és kártevők természetes ellenfeleinek élőhelyét – az erdősávokat, a beülő fákat, a virágos táblaszegélyeket – is eltünteti. Márpedig ezek hiányában sokszor csak nagyon problémás, veszélyes vegyszerekkel tudnak védekezni a kártevők ellen a gazdák – tette hozzá Simon Gergely.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom