„Veszélyt jelentenek a magyar lakosságra a bevándorlók”

 Megerősítette lapunk korábbi információját, miszerint jellemző a bevándorlók körében a tetvesség és a rühesség, továbbá elmondta, eddig négy migránst kezeltek maláriával, mindannyian meggyógyultak, de ez a betegség nem jelent veszélyt a magyar lakosságra, hiszen emberről emberre nem terjed. A távirati iroda beszámolója szerint jelezte, Irakban kolerajárvány van, és leprás megbetegedéseket is tapasztaltak Afganisztánban és Közép-Afrikában, s a törökországi menekülttáborban hastífuszjárvány tombol.

Képviselői kérdésre megjegyezte, a nyilvánosság előtt általában igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, de kötelessége azokról a megbetegedésekről is beszélni, amelyek azokban az országokban fordulnak elő, ahonnan a menekültek jönnek. Nemcsak azzal kell foglalkozni, hogy mi van, hanem azzal is, mi lehet. Szerinte egyébként a migránsok között nagyobb arányban találtak hepatitis B- és C-, továbbá HIV-fertőzöttet, mint a magyar lakosságnál, és ezekre a fertőző betegségekre szűrni kell, s az, hogy egyelőre ilyen kevés megbetegedés volt, és valamennyi beteg meggyógyult, a szerencsének tudható be.

Paller Judit országos tiszti főorvos értékelése szerint a hatóságok jól kezelték, kezelik a migrációval összefüggő közegészségügyi helyzetet. Elismerte, „voltak drámai helyzetek”, amikor az országba tömegesen érkezők nem a gyűjtőpontokat vették igénybe, hanem azok mellett telepedtek le, így ezeken a helyeken nem volt kialakított infrastruktúra sem. Egyelőre rendelkeznek elég oltóanyaggal, még az országba menekültként érkező gyermekeknek is, de gondoskodni kell a további készletezésről. Paller Judit megerősítette, hogy a legtöbben Afganisztánból, Kamerunból, Pakisztánból, Szíriából érkeztek. Aláhúzta, járványveszély továbbra sincs, csak járványügyi kockázat.

A bizottsági többség elutasította azt a jobbikos módosító javaslatot, amely szerint minden migránst kötelezően szűrni kellene, s csak az erről szóló igazolással hagyhatná el a tranzitzónát.