Belföld
Veszélyben érzi magát a brüsszeli politikai elit
Hétértékelő. Eddig lehetett legyinteni Közép-Európára, de ha Olaszország is belép a migrációt ellenző koalícióba, az nagyon komoly politikai fegyvertény – véli Boros Bánk Levente
Az Orbán–Salvini-találkozó egyik legnagyobb jelentősége, hogy kibővült az eddigi közép-európai együttműködés egy, a migráció szempontjából ténylegesen érintett, nyugat-európai frontországgal – nyilatkozta lapunknak Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója, hangsúlyozva, most már az olaszok is egyértelműen kimondták, hogy az illegális migrációt meg kell állítani. Mindez veszélyt jelenthet a brüsszeli elitre is, az eddigi vezető hatalmakra, mert egy szélesebb politikai együttműködés lehetőségét is magában hordozza – tette hozzá a politológus. Az elemző szerint Emmanuel Macron francia elnök domináns helyzetét és politikáját érzi veszélyben, hiszen eddig lehetett legyinteni Közép-Európa véleményére, de ha egy Olaszország nagyságú állam is belép ebbe a koalícióba, az nagyon komoly politikai fegyvertény.
Bár Boros Bánk szerint a magyar kormányfő és az olasz belügyminiszter nem EP-kampánynyitónak szánta milánói találkozóját, de a reakciókat nézve ez már annak is beillik. Nyilvánvaló, hogy az illegális bevándorlás kérdése elkerülhetetlenül vezető témája lesz az EP-kampánynak és a májusi választásnak.
A chemnitzi események kapcsán az elemző hangsúlyozta: erős társadalmi reakciót váltott ki a migránsok által elkövetett gyilkosság, ami korábban nem volt jellemző Németországban. Ennek egyrészt nyilván maga a gyilkosság az oka, másrészt az, hogy a német kormány és politika nem képes hatékonyan fellépni a migráns hátterű bűnözéssel szemben. Ha pedig a politikai vezetők továbbra sem cselekszenek, még nagyobb demonstrációk és élesebb reakciók jöhetnek– tette hozzá a politológus, kitérve arra is, hogy természetesen a baloldali médiumok által terjesztett hírekkel szemben szó sincs „békés ellentüntetőkről”. Arról, hogy David Cornstein, az Egyesült Államok új budapesti nagykövete egy interjúban úgy nyilatkozott, eddig egyáltalán nem tapasztalta Magyarországon a szabadságjogok csorbulását, Boros Bánk azt mondta: új szelek fújnak az Egyesült Államok külpolitikájában, Washington kimondottan nem úgy kíván kétoldalú kapcsolatokat folytatni, mint korábban. Eddig ugyanis az amerikai diplomaták úton-útfélen a magyar kormányt elítélő nyilatkozatokat tettek, kioktató módon viszonyulva a befogadó országhoz. Az új nagykövet szerint azonban az esetleges bírálatokra megvannak a megfelelő fórumok, és nem a nyilvánosságot kell erre használni. A balliberális közeg tanácstalanul áll a nyilatkozat előtt, hiszen nem tudott kisajtolni egy kormányellenes kijelentést sem a nagykövettől. Úgy látszik az utolsó, Magyarországon kívüli védőbástyájuk is elesett – jegyezte meg Boros Bánk.
Az EP-választással kapcsolatos ellenzéki megnyilvánulásokról az elemző elmondta: jelenleg csak egyes politikusok – például Karácsony Gergely és Vona Gábor – próbálnak helyezkedni, még nem a pártok. Karácsonyék attól félnek, hogy ha ezt nem teszik meg most, akkor a végén lemaradnak a jó helyekről. Bár a pártok nyilván reagálnak ezekre a megnyilvánulásokra, de elfogytak az eszközök, hiszen kipróbáltak már minden formációt, de egyik sem jött be. És fogalmuk sincs, hogyan tudnának ezen a tendencián változtatni – fogalmazott Boros Bánk Levente.
Bár Boros Bánk szerint a magyar kormányfő és az olasz belügyminiszter nem EP-kampánynyitónak szánta milánói találkozóját, de a reakciókat nézve ez már annak is beillik. Nyilvánvaló, hogy az illegális bevándorlás kérdése elkerülhetetlenül vezető témája lesz az EP-kampánynak és a májusi választásnak.
A chemnitzi események kapcsán az elemző hangsúlyozta: erős társadalmi reakciót váltott ki a migránsok által elkövetett gyilkosság, ami korábban nem volt jellemző Németországban. Ennek egyrészt nyilván maga a gyilkosság az oka, másrészt az, hogy a német kormány és politika nem képes hatékonyan fellépni a migráns hátterű bűnözéssel szemben. Ha pedig a politikai vezetők továbbra sem cselekszenek, még nagyobb demonstrációk és élesebb reakciók jöhetnek– tette hozzá a politológus, kitérve arra is, hogy természetesen a baloldali médiumok által terjesztett hírekkel szemben szó sincs „békés ellentüntetőkről”. Arról, hogy David Cornstein, az Egyesült Államok új budapesti nagykövete egy interjúban úgy nyilatkozott, eddig egyáltalán nem tapasztalta Magyarországon a szabadságjogok csorbulását, Boros Bánk azt mondta: új szelek fújnak az Egyesült Államok külpolitikájában, Washington kimondottan nem úgy kíván kétoldalú kapcsolatokat folytatni, mint korábban. Eddig ugyanis az amerikai diplomaták úton-útfélen a magyar kormányt elítélő nyilatkozatokat tettek, kioktató módon viszonyulva a befogadó országhoz. Az új nagykövet szerint azonban az esetleges bírálatokra megvannak a megfelelő fórumok, és nem a nyilvánosságot kell erre használni. A balliberális közeg tanácstalanul áll a nyilatkozat előtt, hiszen nem tudott kisajtolni egy kormányellenes kijelentést sem a nagykövettől. Úgy látszik az utolsó, Magyarországon kívüli védőbástyájuk is elesett – jegyezte meg Boros Bánk.
Az EP-választással kapcsolatos ellenzéki megnyilvánulásokról az elemző elmondta: jelenleg csak egyes politikusok – például Karácsony Gergely és Vona Gábor – próbálnak helyezkedni, még nem a pártok. Karácsonyék attól félnek, hogy ha ezt nem teszik meg most, akkor a végén lemaradnak a jó helyekről. Bár a pártok nyilván reagálnak ezekre a megnyilvánulásokra, de elfogytak az eszközök, hiszen kipróbáltak már minden formációt, de egyik sem jött be. És fogalmuk sincs, hogyan tudnának ezen a tendencián változtatni – fogalmazott Boros Bánk Levente.