Versengő „forradalmárok”

Nem létező törvény ellen tüntettek néhányan a Parlament előtt (Fotó: Hegedüs Róbert)

A Miniszterelnökség részéről egyébként már szerdán közölte L. Simon László államtitkár, hogy nem kerül sor jogszabályi szigorításra, így a tiltakozás valójában okafogyottá is vált.

Szabó főszónokként arról beszélt, március 15-én este százezres nagygyűlést tartanak a Kossuth téren, ahol közfelkiáltással átmeneti kormányt választanak, amely a szeptember közepi - már a 2010-ben érvényes alkotmány és választási törvény alapján tartott – választásokig irányítaná az országot, tagjai pedig nem kerülhetnének be az új parlamentbe. „Ez nem performance, ez forradalom” – jelentette ki. A megmozduláson a Demokratikus Koalíció és a Szolidaritás zászlóit is lehetett látni.

Kiszelly Zoltán politológus szerint a mostani megmozdulás a különböző tüntetői csoportok közötti versengés része, a szervező, ahogy Gyurcsány Ferencék is, a türelmetlen megoldások híve. „Márciusi kormányváltást ígérni azonban nyilvánvalóan képtelenség, így hordoz magában némi veszélyt a tüntetők felhergelése, a tét megemelése, hiszen biztosan csalódni, illetve radikalizálódni fognak” – magyarázta a szakértő, hozzátéve, még a kormánnyal elégedetlenek többsége is csak akkor szeret tüntetni, ha van értelme. Márpedig a következő parlamenti választás csak három év múlva esedékes. Ennek megfelelően óriási a felelőssége annak, aki beteljesíthetetlen ígéretekkel, jelszavakkal hirdet tiltakozást– szögezte le Kiszelly Zoltán.

A Fidesz frakcióvezetője szerint az országvédelmi akciótervnek része lehetne az is, hogy kiderüljön, „ki húzódik meg” a mostani tüntetések mögött, ki finanszírozza ezeket az egyre drágább demonstrációkat, és milyen érdekből. Erről a Hír Tv P8 című műsorában beszélt Rogán Antal. A Fidesz később közleményben reagált Szigetvári Viktor Együtt-társelnök „civilvédő” nyilatkozatára, kérdezve: Bajnai Gordonnal korábban milyen pénzből politizáltak, kaptak-e külföldről pénzeket, s ha igen, kinek és mit ígértek érte cserébe?