Belföld
Veres tagadta a befolyásolást
A volt nagykövet korábban azt mondta, hogy a pénzügyminiszter is sürgette az ingatlaneladást a feszített költségvetés miatt
Tanúként hallgatta meg kedden a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása kapcsán indult büntetőperben Veres János volt pénzügyminisztert a Budapest Környéki Törvényszék. Veres 2005 és 2009 között vezette a pénzügyi tárcát, így a vádban szereplő bűncselekmény idején is. Meghallgatása alatt többször is nekiment az ügyészségnek, a Fidesz képviselőknek és az újságíróknak is, amiért „hazugságokat és rágalmakat terjesztettek” ellene az ügyben. Vallomása szerint az első rendű vádlott Székely Árpád egykori moszkvai nagykövettől szerzett tudomást az eladási folyamatról, de Székely csupán arra kérte, hogy az orosz-magyar vegyesbizottság orosz társelnökénél járjon közbe a folyamat felgyorsításában. Elismerte azt is, hogy a másodrendű vádlott Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárral is beszélt többször az ügyről. Az eladási procedúráról azonban elmondása szerint semmi nem tudott, nem is folyhatott bele, így nem is volt semmilyen ráhatása az ügyre.
Mindez ellentmond Székely vallomásának, amely szerint Veres és Kiss Péter akkori kancelláriaminiszter is sürgették az eladást a feszített költségvetés miatt. A volt nagykövet azt vallotta, hogy eleve a sürgős eladás miatt küldték ki Moszkvába és az első Gyurcsány-kormány egyik minisztere még haza is rendelte, hogy közölje vele: minél gyorsabban le kellene azt bonyolítani. Veres pedig egy beszélgetésben, amikor a nagykövet megjegyezte, hogy a várhatóan néhány milliárd forintnyi vételár elenyésző az éves költségvetéshez képest, úgy reagált: minden fillér számít. Mindezt Göncz Kinga akkori külügyminiszter is alátámasztotta, aki az mondta, hogy: az állandó problémát jelentő pénzhiány miatt vetődött fel a kormányzat részéről az eladás.
Az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat az ügyben hét személlyel szemben. A vádirat lényege szerint Székely Árpád volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést. A vételár 23,7 millió dollár volt, az ügyészség szerint azonban a vádlottak több milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az államnak, mivel az ingatlan értékét egy 2008-as értékbecslés több mint 108 millió dollárban állapította meg, a vevő pedig nem sokkal később az ár sokszorosáért adta tovább.