Velencei Bizottság: Nincs veszélyben a tanszabadság

A Velencei Bizottság szakértői elismerték, hogy az Európa Tanács tagállamai különbözőképpen szabályozták a külföldi egyetemek működését, és nem vitatták a magyar kormány jogát, hogy meghatározza, a külföldi intézmények milyen feltételek mellett folytathatnak oktatási tevékenységet Magyarországon – derült ki egy kormányzati forrásból lapunk birtokába került jelentésből. Az összefoglaló azt követően készült, hogy a kormány június 30-án tárgyalt a testület képviselőivel a felsőoktatási törvény módosításáról.

A dokumentum szerint a VB a jogszabályban meghatározott feltételeket alapvetően nem tekinti problémásnak. A szakértőket elsősorban az érdekelte, hogy a törvénymódosítás milyen hatással lesz a Magyarországon már működő egyetemekre, továbbá fel akarták mérni, hogy esetükben indokolt volt-e a működésük megalapozásához szükséges nemzetközi szerződés létrehozása és az akkreditáló országban oktatási tevékenység végzésével kapcsolatos előírás. Utóbbi ugyanis csak egyetlen intézményt – az amerikai Central European Universityt (CEU) – érint. A megbeszélésen többek között arról tárgyaltak a felek, hogy az intézkedés arányos-e és megfelel-e a jogbiztonság elvének, továbbá, hogy a CEU miként tudna eleget tenni a törvényben meghatározott feltételeknek.

A jelentés szerint a szakértők elismerték, hogy a Közép-európai Egyetem (KEE) és a CEU jelenlegi működési struktúrája kérdéseket vet fel. Egyetértettek azzal, hogy a törvénymódosítás nem érinti a KEE működését, illetve Magyarországon nincs veszélyben az egyetemi autonómia és az oktatási szabadság. Ugyanakkor a VB bizonyos kérdéseket még tisztázni akar, így a kormánynak néhány kiegészítő dokumentumot kell megküldenie.

A testület összefoglalót vár arról, hogy a CEU működésének jogszabályi alapja az elmúlt években hogyan változott, továbbá kíváncsi a CEU és a KEE közötti együttműködési megállapodás szövegére. A kormánynak meg kell küldenie az érvanyagot arról, hogy miért szükséges a nemzetközi szerződés létrehozásával és másik államban oktatási tevékenység végzésével kapcsolatos feltétel alkalmazása a meglevő intézmények esetében, továbbá el kell juttatnia a VB-nek egy, a nemzetközi gyakorlatot bemutató összehasonlító elemzést.

Az összefoglalóból kiderült, hogy a június végi tárgyaláson Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott felhívta a figyelmet: annak ellenére, hogy politikai vita csak a CEU jövője körül alakult ki, összesen hat külföldi székhelyű egyetemről-felsőoktatási intézményről van szó, amelyek esetében kormányközi megállapodás megkötése szükséges. Jelezte azt is, hogy magyar részről „rövid, jogi kötőerővel bíró nemzetközi megállapodásokat” szeretnének létrehozni az érintett országokkal, amelyek egyrészről rögzítik az érintett felek szándékát az adott egyetem működésének támogatására, másrészről iránymutatást nyújtanak az esetlegesen felmerülő problémák kezeléséhez. Ezenkívül ígéretet tett arra, hogy amennyiben valamelyik érintett féllel létrejön a megállapodás, arról tájékoztatják a VB-t. Elhangzott az is, hogy a megállapodásokat várhatóan a magyar parlamentnek is ratifikálnia kell.

Kétszer tárgyaltak New Yorkkal

„A CEU nem vesz részt a tárgyalásokon. Tudomásunk szerint két találkozóra került eddig sor, egy telefonos és egy személyes egyeztetésre New Yorkban” – közölte az Index megkeresésére Lorenz Péter, a CEU sajtóreferense. Hozzátette: azt nem tudják, hogy a tárgyalások eredményeképpen mikor születhet megállapodás. Mint ismert, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón bejelentette, hogy a magyar kormány megegyezett Maryland állammal a Magyarországon működő egyik amerikai egyetemről, így annak intézménye folytathatja működését az országban. Az erről szóló megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten alá is írta. Lázár János jelezte továbbá, hogy a CEU-ról még folynak az egyeztetések.