Belföld

Védett épületek Budapesten

Amikor hálótermet alakítottak ki a nunciatúra nappalijából

Budapest igazai – ezzel a címmel jelent meg a Szent István Kiadó gondozásában az idén hiánypótló kötet, amely korábban ismeretlen történelmi tényeket tár fel Gennaro Verolino érsek hagyatékából, illetve magánlevéltárából.

A tegnapi tanácskozáson elhangzott, Verolino nemzetközi jellegű, ám jórészt magyar vonatkozású visszaemlékezései szerint a vészkorszak idején a budai apostoli nagykövetség épületének nappalija lényegében hálóteremmé vált, s még a folyosókon is bújtatott zsidók laktak egy ideig. Emellett huszonöt, úgynevezett védett házban zsidók ezrei menekülhettek meg, mivel az épületekre kitűzték a vatikáni zászlót és a feliratot: diplomáciai ingatlanról van szó.

A szerző, Matteo Luigi Napolitano a megjelenés kapcsán a Magyar Kurírnak nyilatkozva arról beszélt, alaptézisnek tekinti, hogy létezett egy valóságos diplomáciai segélyhálózat a vészkorszak idején, hazánkban a nuncius részvételével, sőt vezető szerepével. A kötetből kiderül, Angelo Rotta a zsidóság sorsával kapcsolatos aggodalmait már korábban jelezte az egyházi vezetés, illetve – a külföldi diplomaták közül elsőként – a magyar kormány felé.

A professzor mindezek mellett leszögezte, hogy a holokauszt egyedülálló tragédia az emberiség történelmében. „Soá, népirtás – sajnos a mechanizmusokat újra lehet teremteni, ha az emberiség nem veszi észre: a szabadság nem ingyenes. A szabadságnak ára van, emberi, polgári elkötelezettséget igényel. Ezek a mechanizmusok sajnos jelen voltak a 19. században, de még a II. világháborút követő években is, tehát megismétlődhetnek. Mindnyájunk feladata tehát, hogy ébren őrködjünk: ezek a dolgok soha többé ne ismétlődhessenek meg” – fogalmazott Matteo Luigi Napolitano.


Ferences vértanúkért fohászkodtak Újvidéken

A hetven évvel ezelőtt kivégzett Körösztös Krizosztom és Kovács Kristóf ferences vértanúkra emlékeztek a minap Újvidéken, a szentmisét boldoggá avatásukért ajánlották fel. Orlando Antonini belgrádi nuncius prédikációjában úgy fogalmazott, áldozatvállalásuk „buzdítás számunkra, hogy emberi és keresztény hivatásunkhoz méltóan viselkedjünk, mint ugyanannak a földnek a fiai és leányai, amelynek ők is gyermekei voltak”. Megírtuk, összesen nyolc, 1944 és 1954 között meggyilkolt ferences vértanú boldoggá avatását kezdeményezte a rend, az eljárás már az illetékes vatikáni kongregáció előtt folyik.