Védelem a közös eredményeinknek

„A bevándorlás ügyében nincs kompromisszum” (Fotó: Varga Imre)

„Az újabb nemzeti konzultációban megfogalmazott kérdésekben Soros György tervének különböző pontjaira kívánunk rávilágítani. Ezeket az elemeket egyébként maga a spekuláns vázolta fel korábban, és egyre inkább visszaköszönnek a brüsszeli elképzelésekben is” – mondta lapunknak Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára. Aláhúzta, újra és újra meg kell kérdezni az embereket, a bevándorlás ugyanis évtizedekre, sőt akár évszázadokra meghatározza egy ország jövőjét.

– Volt már a brüsszeli bevándorláspolitikát érintő konzultáció, sőt kvótanépszavazás is. Miért van szükség most egy újabb akcióra?

– Alapvető kérdésről van szó, a migráció ugyanis évtizedekre, sőt akár évszázadokra meghatározza egy ország jövőjét. Ezért erről folyamatos egyeztetésre van szükség a társadalommal. Vannak olyan szakpolitikai kérdések, amelyekben, ha rossz döntések is születnek, kemény munka árán ki lehet javítani, ahogy a Fidesz–KDNP-kormány tette ezt az elmúlt években, hiszen azon dolgoztunk, hogy a szocialista kormányok elhibázott politikai döntései után rendbe rakjuk az országot. A bevándorlás kérdésében azonban nincs lehetőség utólagos korrekcióra. Ami a konkrét ügyet illeti: a mostani konzultáció már egy világosan kirajzolódó tervről szól, erről is meg kell kérdezni az embereket. Már csak azért is, hogy mindenki tisztában legyen a Soros-féle elképzelés részleteivel, egyes konkrét elemei­vel. A kormánynak ugyanis úgy kell kialakítania az álláspontját ezekkel kapcsolatban, hogy az egyezzen a többségével. Fontos ez, hiszen további küzdelmek előtt állunk, itthon és külföldön egyaránt.

– Ami az előbbit illeti: az ellenzék szerint nincs is olyan, hogy Soros-terv.

– Először a bevándorlást nevezték álproblémának, majd a kötelező kvótákra mondták, hogy senki nem akar ilyesmit. Az Európai Bíróság mostani, a magyar és a szlovák beadványt elutasító határozata nyomán azonban már senki nem tagadhatja, hogy a kötelező elosztási mechanizmust rá akarják kényszeríteni Magyarországra. Most a Soros-tervre mondják, hogy nem létezik. De nekünk nem is velük, hanem a magyar emberek véleményével kell foglalkoznunk. Közben jogi és politikai jellegű harcok egyaránt várnak a kormányra, ezekre is fel kell készülni. Az Európai Bizottság most lényegében jogot kapott arra, hogy a nemzetállamokra kényszerítse a bevándorláspolitikáját. Ez nem jó irány, Brüsszelnek éppen a tagállamok akaratát kellene végrehajtania, nem pedig fordítva.

– Pontosan hogyan zajlik majd a konzultáció? Lesz például tájékoztató kampány?

– A konzultációban megfogalmazott kérdésekben Soros György tervének különböző pontjaira kívánunk rávilágítani. Ezeket az elemeket egyébként maga a spekuláns vázolta fel korábban, és egyre inkább visszaköszönnek a brüsszeli elképzelésekben is. Például Avramopulosz migrációs biztos ismét büntetéssel fenyegeti a kvótákat elutasító államokat. Körvonalazódik egy folyamat, melynek célja, hogy lebontsa a nemzetállamokat, egyfajta homogén európai társadalom jöjjön létre. Ne legyenek magyarok, osztrákok vagy lengyelek, csak európaiak. Ez azonban tévút.

– Egy német miniszter nemrég értekezett arról, hogy már nincs „német kultúra”. Ilyesmire gondol?

– Igen. Ezt a célt úgy tudnák elérni, ha behoznának évi egymillió bevándorlót, ám a folyamatot finanszírozni is kell, ráadásul az elképzelések szerint hitelből. Hogy ki keres ezen az egészen, annak kapcsán nyilván nem lehet véletlen körülménynek tekinteni, hogy éppen egy pénzügyi spekuláns vetette fel az ötletet. Soros szerint minden egyes migráns fejenként kilencmillió forintot kapna. Szintén megkerülhetetlen kérdés a magyar kerítés, illetve az európai határok védelmének ügye. Történelmileg is példátlan, hogy egy kontinens kvázi kinyitja az ajtaját, és mindenkit beengedne, sőt kvázi még meghívót is küld az érintetteknek. Meg akarják változtatni Európa arculatát, ehhez pedig egy központi ügynökség jönne létre, mely átvenné a nemzetek hatáskörét a menekültkérelmek elbírálásáról.

– Ha jól értem, konkrétan ezekre a részletekre kérdeznének rá a konzultációban?

– Ezek lennének a főbb pontok, de arról is érdeklődnénk, mit szólnak az emberek ahhoz, hogy az unió büntetést helyezne kilátásba hazánkkal kapcsolatban. Egyértelmű, hogy Euró­pában vannak kevert népességű, egykori gyarmattartó államok. Vannak azonban más történelmi múltú nemzetek, ilyen hazánk is, illetve számos más ország a régiónkban, amelyek nem akarnak bevándorlóországokká válni, mi szeretnénk fenntartani az egységes nemzeti kultúránkat. Látszik, mivel kell szembenéznünk, miközben már NATO- elemzések is utalnak arra, hogy Afrikából hatvanmillió ember indulhat el Európa felé.

– Mikor indulna a konzultáció?

– A lehető leghamarabb, ám a szükséges technikai feltételeket meg kell teremteni. A rész­­leteken még dolgozunk, a konzultáció a korábbiakhoz hasonló lesz.

– Mire lesz elég az eredmény? A kvóták miatti kötelezettségszegési eljárásban aligha lehet jogi érvként felhozni több százezer, vagy akár millió magyar válaszát.

– Igenis számít a megkérdezettek véleménye! Politikai eszközökre is szükség van, sőt, az Európai Bíróság ítéletében is szerepelt nem jogi, hanem politikai indoklás. De más fórumokon is érvelnünk kell majd, sikeres politikát pedig csak úgy lehet folytatni, ha a kormány mögött ott vannak az emberek. Ez nagy erőt ad, amit még Brüsszel sem hagyhat figyelmen kívül.

– A Politico minapi cikke szerint valójában már győzött a magyar migrációs álláspont, csak a politikusok ezt nyíltan nem merik elismerni. Valós ez a kép?

– Az, hogy egyesek mit gondolnak magukban, nem számít különösebben, pláne akkor nem, ha egyébként másmilyen döntéseket hoznak. Ettől még nem változik az irány. Nyíltan kell beszélni! Kétségtelen, vannak szövetségeseink, a visegrádi négyek egysége szilárd, de reméljük, ez a kör bővülhet még.

– Ellenzéki mantra: a kormány elteszi az uniós forrásokat, mégis támadja Brüsszelt.

– Hazánk megnyitotta a piacait, így a külföldi, tőkeerős cégek komoly profitot termeltek, illetve termelhetnek nálunk. Ezt is figyelembe kell venni, amikor az uniós tagságunkkal járó támogatásokról beszélünk. És attól még, hogy egy, igaz, alapvető kérdésben, nézeteltérésünk áll fenn Brüsszellel, senkinek nincs joga retorziókat alkalmazni velünk szemben egy egészen más területen. Ezeket nem lehet összekapcsolni. Ugyanakkor rögzíteni kell azt is: semmiképp sem az a megoldás, hogy minden konfliktus elől elugrunk, és feladjuk Magyarországot. A bevándorlás ügyében nincs kompromisszum.

– Számít arra a kormány, hogy Soros esetleg személyesen is eljön Magyarországra, hogy a róla szóló konzultáció kapcsán ex­ponálja magát?

– Erről nem tudok, de sajnos a szervezetein keresztül folyamatosan itt van, s nem csak szavakban, hanem tettekben is dolgoznak az általa vázolt terv megvalósításán. A minap derült ki, hogy a Helsinki Bizottság által két bangladesi bevándorló kártérítése érdekében indított perben nem biztos, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a megfelelő tényállást tárta fel, a szervezet szakértői ugyanis félrevezető információkat közöltek a testülettel. A Soros-féle rendszer működik, külföldön és hazánkban is, komoly károkat okozva.

– Tényleg arra számítanak, hogy e szervezetek „forró őszre” készülnek? Mi alapján?

– Elég körbenézünk Európában, több helyen is folynak ilyen képzések zavargások szítására és lebonyolítására, nem helyes, ha külföldről próbálnak ilyen eszközökkel beavatkozni egy ország belügyeibe, különösen egy választás előtt. Higgadt, nyugodt vitában vagyunk érdekeltek, erről szól a nemzeti konzultáció is.

– Az érintettek, például Gulyás Márton aktivista szerint szó sincs zavargásokról, törvénytelen akciókról.

– Sok mindenről mondta már az ellenzék, hogy nem létező probléma, kezdték magával a bevándorlással, majd a kvótákkal. Mindig az ellenkezőjét állítják, mint ami később bekövetkezik.

– Matolcsy György jegybankelnök a magyar gazdaság kapcsán minap arról beszélt, kvázi új aranykor köszönthet be. Túlzott?

– Hetvennégy százalék alá ment az államadósság, tartós a gazdasági növekedés, a foglalkoztatási számok is egyre jobbak, ráadásul az ipar is folyamatosan bővül, miközben a közfoglalkoztatottak száma is csökken. Ez a magyar emberek munkájának az eredménye, elsősorban őket illeti az elismerés. Ugyanakkor látni kell, ez már egy erősödő ország. Fontos az is, hogy a családok egyre nagyobb támogatást kapnak, a gyermekvállalást az otthonteremtés könnyítésével is segítjük. Persze van még teendő bőven, de az irány egyértelműen jó. Ugyanez igaz az oktatásra is, ahol jelentősen bővült az ingyenesen étkezők és tankönyvhöz jutók száma, az ágazatra 2010-hez képest több mint ötszázötvenmil­liárddal költünk többet. Én magam is két új iskolát adtam át a választókerületemben Dunakeszin és Veresegyházon. A munka azonban nem áll meg, további nyolcvankétmil­liárdból nagyszabású iskolafelújítási programot indítunk. Ha a migráció tekintetében változtatnánk az álláspontunkon, ha feladnánk a küzdelmet, éppen ezeket az eredményeket sodornánk veszélybe. Továbbra is meg kell védenünk a magyar emberek biztonságát.