Belföld

Városrészt neveztek el Göncz Árpádról

Budapest fejet hajt a rendszerváltozás folyamatában meghatározó szerepet betöltő államférfi emléke előtt

Göncz Árpád íróról, műfordítóról, volt köztársasági elnökről neveztek el ünnepélyesen egy városrészt a főváros XIII. kerületében kedden.

szalai-bobr576x356
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes beszédet mond a Göncz Árpád néhai köztársasági elnökről elnevezett városrész névadó ünnepségén - MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az Árpád híd pesti hídfőjénél tartott ünnepségen Tóth József (MSZP) polgármester azt mondta: az elnevezéssel a kerület Göncz Árpád szellemisége, felfogása, életútja előtt tiszteleg. A kerület vezetője szerint a környék méltó emlékhellyé válhat, mert a következő tíz év fővárosi megújulásának központi terepe lehet.
Göncz Árpádra példaként lehet tekinteni, mert egész életében a köz ügyét szolgálta, "legmagasabb méltóságában is közember maradt" - emelte ki. Hozzátette: a néhai államfőt soha nem kísértette meg a kivagyiság, hitt abban, hogy kialakulhat értelmes politikai párbeszéd, és rangot adott az államfői pozíciónak. "Szeretnénk olyanok lenni, mint ő" - összegzett.
Tóth József kitért arra is: úgy tűnik, az eredményes politika napjainkban "a gyűlöletre épül", Göncz Árpád azonban folyamatosan a nyíltszívűségre, az emberi jóérzésre és a tisztességre próbált hatni.
Kéri László politológus, a kerület díszpolgára arról beszélt, hogy Göncz Árpád 68 évesen lett köztársasági elnök, szűkebb, irodalmi, ellenzéki körökben ismerték csak, amikor az a történelmi kihívás érte, hogy "nagy ember legyen". A néhai államfő pedig fölnőtt ehhez a feladathoz, majdnem hetvenévesen "Kelet-Európa egyik legjelentősebb politikusává" vált.
Úgy értékelt: nagyon jó helyen van a városközpont, mert az újlipótvárosi kritikai értelmiségi és az angyalföldi munkás szolidaritás tradíciója találkozik ezen a helyszínen. Göncz Árpád azon kevés politikusok közé tartozik, akik e két tradíciót tudták egyesíteni - fűzte hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: az ilyen gesztusokkal, mint ez a névadó ünnepség, lesz a város része Göncz Árpád és szellemisége, "egyfajta élő lelkiismeretként". Budapest fejet hajt a rendszerváltozás folyamatában meghatározó szerepet betöltő államférfi emléke előtt - mondta, hozzátéve, talán nem ugyanúgy látják a világot minden kérdésben, de céljuk közös: jobb hellyé tenni Magyarországot.
Gulyás András, a Göncz Árpád alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta: jelképes hely a városközpont, mert a szabad magyar köztársaság első elnökének nevét viseli, akinek közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, rendíthetetlen erkölcsi tartása és szociális érzékenysége állt népszerűsége mögött. "Nem előkelő volt, hanem egyszerű és egyenes" - tette hozzá.
Az ünnepség végén a városrészt jelölő táblát és a Göncz Árpád-emlékkövet a polgármester és a néhai államfői családjának tagjai leplezték le. A megemlékezők közül többen virágokat helyeztek el az emlékkőnél.
A rendezvényen részt vett mások mellett Hiszékeny Dezső (MSZP), a kerület országgyűlési képviselője, Horváth Imre (MSZP) országgyűlési képviselő, Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnök, korábbi belügyminiszter, Horváth Csaba, az MSZP fővárosi közgyűlési képviselője, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke és Suchman Tamás, aki szocialista politikusként a Horn-kormány minisztere is volt.
A Göncz Árpád városközpont elnevezés a Róbert Károly körút és a Váci út kereszteződésének közvetlen környezetét jelöli.
Göncz Árpád tavaly ősszel, életének 94. évében hunyt el.