Belföld

„Vannak problémák, amiket a kerületek csak együtt tudnak kezelni”

Budapesti Mozaik. Nem volt szerencsés a korábbi megoldás, vagyis, hogy egy akkora városrész, mint Újbuda, csak közvetetten képviseltette magát a fővárosban – mondta Hoffmann Tamás

Szeretnénk elérni, hogy napirendre kerüljön a 4-es metróvonal meghosszabbítása – mondta lapunknak Hoffmann Tamás, Újbuda fideszes polgármestere, akit többek között a szuperkórház megépítéséről és a Feneketlen-tó melletti ingatlanügyről is kérdeztünk. Előbbivel kapcsolatban kijelentette, egy modern sürgősségi kórház közelsége a kerület érdekeit fogja szolgálni.

Hoffmann Tamás 20171220
A 3-as metró felújítása komoly kihívás Budapestnek a polgármester szerint, de eddig jól vizsgázott a rendszer. Közölte, valamennyi fennakadás előfordul, hiszen mégiscsak a föld alatti közlekedést próbáljuk a felszínen megszervezni (Fotó: Varga Imre)

– Újbudát Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő kerületeként emlegetik az utóbbi időben, egyre többen jönnek ide lakni. Mi vonzza az embereket a XI. kerületbe?

– Újbuda már most is Budapest legnépesebb kerülete, s több mint harminchárom négyzetkilométeres területével kiterjedésében is a második legnagyobb. Itt mindenki megtalálhatja a számára vonzó környezetet, a nyüzsgő belvárostól a békés kertvárosig, miközben a kerületben mindenütt rengeteg park és óriási zöldterület található, s ez sokak számára rendkívül vonzó. Ugyanakkor Újbuda folyamatosan javuló infrastruktúrája is fontos tényező. A 4-es metró és a felszíni közlekedés fejlődése mellett a kerület intézményhálózat, valamint az oktatási és az egészségügyi rendszer megfelelő minősége is hozzájárul az itt élők jólétéhez.

– Számos felsőoktatási intézménynek adnak otthont. Mennyire jellemző, hogy a fiatalok nemcsak lakást bérelnek, hanem be is költöznek a kerületbe?

– Kezd átalakulni a városrész demográfiai összetétele. A kilencvenes évek elején kiköltözési hullám indult el, jelentősen csökkent a lakosság száma, száznyolcvanezerről százharmincezerre. A folyamatot 2010 után sikerült megfordítanunk, folyamatosan növekszik az itt élők száma, jelenleg százötvenezer lakosa van a kerületnek. Sok fiatal költözik ide, a családalapításon gondolkodók között ez a legnépszerűbb területe a fővárosnak. Ebben szerepe lehet persze annak is, hogy Újbuda egyetemi város. Összesen hét felsőfokú intézmény működik itt: a legnagyobb, legpatinásabb a Budapesti Műszaki Egyetem, de az ELTE is jelen van három karával, és további egységek érkezhetnek. Az intézmények kollégiumai is nagyobbrészt itt találhatók, így a fiatalok nálunk élik mindennapjaikat. Ez fontos az itt működő kisvállalkozások szempontjából is.

– Elkezdődött az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása, ezt elég sokan nem fogadták kitörő örömmel, egyrészt a fák kivágása miatt, másrészt, mert előzetes értesítés nélkül kezdtek a forgalom átszervezésébe.

– Nincs olyan beruházás, ami mindenkinek tetszik, de nem lehet elég korán tájékoztatni a lakosságot sem a forgalom átalakításáról. A tájékoztatás idejét egyébként jogszabályok is előírják, és tudomásom szerint a beruházó ezeket maradéktalanul betartotta. Erre a fejlesztésre évtizedek óta vár a kerület. A nyomvonalra vonatkozó vitákat is már évekkel ezelőtt lefolytatták, és ideiglenesen telepítettek fákat a jövőbeni sínek helyére. Éveken át nem sikerült forrást szerezni arra sem, hogy a pesti oldalról egyáltalán átjöjjön Budára a villamos. Szerencsére 2010 után erről is döntés született, és forgalomszervezési és környezetvédelmi szempontból is a legelőnyösebb variációt fogadták el. Most már csak három megálló kialakítása van hátra, és az 1-es villamos végre eléri az Etele teret.

– Mekkora lesz a zöldfelületek aránya a villamosvonal el­­- készültekor?

– A Fehérvári úttól az Etele térig tartó szakasz rendezett és egységes képet mutat majd, ahol jelentősen nő a zöldfelületek aránya. Nem csupán az érintett rész újul meg, az épületek közti zöldterületek is új arculatot kapnak. Összesen négyszáz-ötszáz fát, tizenegyezer cserjét ültetnek el, és több mint huszonegyezer négyzetméter füves felület is újjászületik. Játszóterek, rekreációs területek szépülnek meg és jönnek létre a villamospálya építésével párhuzamosan. A kerület zöldterületeinek megújítása közös projektünk a fővárossal, és már eddig is történtek olyan átalakítások, például a Bikás parkban, amelyek sokak tetszését elnyerték.

– Tarthatónak tűnik, hogy 2019 elejére befejeződjön az építkezés?

– Nagyon remélem, de a beruházást a BKK, azaz a Budapesti Közlekedési Központ bonyolítja le. Ami tőlünk telik, mindenben segíteni szeretnénk, hogy képesek legyenek tartani a határidőt.

– A dél-budai szuperkórház építése 2019-ben megkezdődhet. Milyen hatással lesz a beruházás a kerület életére?

– A kormány egy olyan területet jelölt ki a komplexum megépítésére, amelyen eddig mezőgazdasági gazdálkodás folyt. Kevés ilyen ingatlanról lehet tudni Budapest belterületén. Úgy gondoljuk, hogy egy modern sürgősségi kórház közelsége a kerület érdekeit fogja szolgálni, és elősegíti majd, hogy Budapest fejlődése felgyorsuljon a városhatár környékén. A terület kijelölése azért is szerencsés, mert eléggé távol lesz a lakóterületektől ahhoz, hogy a működése a mindennapokat ne zavarja. Nyilvánvaló, hogy a kórház létrehozása a közlekedési hálózat fejlesztését is szükségessé teszi, és szeretnénk elérni, hogy a 4-es metró továbbvitelét is napirendre vegyék. További pozitívum, hogy a szuperkórház új munkahelyeket teremt, és megépülésével egyúttal a Szent Imre Kórház is fejlődik majd az Egészséges Budapest Programnak köszönhetően. Így a teljes kerületi egészségügyi ellátás színvonala még tovább emelkedik.

– Tavaly zárult le az ötletpályázat a Gellérthegy átalakítására vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban történt előrelépés?

– Régi vágyunk, hogy a Gellérthegy jobban illeszkedjen a kerület kulturális életéhez, így mindenképpen meg kell újítani. A kérdés, hogy milyen forrás lesz erre. A Miniszterelnökség által kiírt ötletpályázat gyenge láncszeme volt, hogy a költségekről nem esett benne szó.

– Az utóbbi hetek egyik nagy visszhangot kiváltó ügye volt a Feneketlen-tó melletti telekprivatizáció, amelynek kapcsán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elrendelte, hogy a Kehi, vagyis a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja ki az ügyletet. Van már eredménye?

– A vizsgálat még tart, a magunk részéről folyamatosan tájékoztatjuk a Kehit a területet érintő változásokról. Az önkormányzatnak sem a megvétel előtt, sem a megvételkor nem ajánlották fel az ingatlant, miközben nyilvánvalóan a kerület egy fontos területéről van szó. Tisztázni kell azt is, hogy nem a Feneketlen-tó tőszomszédságáról van szó, hiszen ez egy városias beépítettségű körzet, maga az ingatlan pedig ma félig-meddig ipari terület. Bármi is épül itt, az magát a tavat és a körülötte lévő parkot nem érinti. A célunk azonban az, hogy a jelenleginél jobban illeszkedjen a környezetéhez az ingatlan, növekedjen a zöldterület, erősödjék a környék lakóházas jellege. Ugyanakkor korlátoz minket az előző, a szocialista Molnár Gyula polgármestersége alatt elfogadott, nem túl hozzáértő szabályozás abban, hogy milyen beépítés valósulhat meg. Jelenleg szakmai egyeztetés folyik arról, hogy mi lenne az a beépítettségi mérték, amely a környéket nem terheli meg túlzottan, de nem is lenne a fejlődés gátja. Erre való tekintettel van továbbra is érvényben a változtatási tilalom, amelyet korábban elfogadtunk.

– Mi az, amit a saját kerületében kiemelkedő változásnak tart az elmúlt évekből?

– Sokat ki lehetne emelni. Az egyik a Móricz Zsigmond körtér és a Gomba épületének rendezése, ami jelentősen megváltoztatta a környék arculatát. Kiemelkedőnek tartom a Bikás park átalakítását is, ahol mostanra mindenki kellemesen tudja eltölteni szabadidejét, legyen szó akár sportról, játékról, sétáról vagy pihenésről. Azt hiszem, Budapestnek több ilyen területre lenne szüksége. A közösségépítés is jelentős a kerületben, s ennek kapcsán kiemelném a 60+ Programot, amelynek célja, hogy segítsük az időskori magányosság elkerülését és az aktív és egészséges életet. Elég beszédes, hogy már más kerületekből is jelentkeznek hatvan év felettiek a programba. A fogyatékkal élők munkapiaci integrálódását elősegítő Esélyek utcája is kiemelkedő kezdeményezésünk. Itt van még a számos óvodai és iskolai fejlesztés, férőhelybővítés, amire jelentős forrást fordítottunk, akárcsak a sportolási lehetőségek szélesítésére. Az elmúlt években például sorra készültek el a kerületben a futópályák, mostanra „futókör-nagyhatalom” lettünk Budapesten.

– Rátérve a fővárosra, mit gondol, a 2014-ben átalakult Fővárosi Közgyűlésben milyen mértében tud érvényesülni a kerületek akarata?

– Ez a felállás jól működő, minden kerület számára több lehetőséget biztosító forma, hiszen most valóban azok vesznek részt a közgyűlés munkájában, akik közvetlenül érintettek. Nem volt valami szerencsés megoldás, hogy egy olyan nagy kerület, mint Újbuda csak közvetetten volt képviselve a fővárosban. Emellett a kerületeknek vannak olyan közös problémáik, amelyeket együttesen jobban tudunk kezelni. Gondot jelent viszont, hogy még mindig olyan ügyekkel kell foglalkozni, amelyeknek már régen pontot kellett volna tenni a végére. Ilyen például a 3-as metró felújítása.

– Ha már a 3-as metrót említi, egyelőre elmaradt a káosz a felújítás megkezdése kapcsán. Mit gondol, tartható lesz ez a mostani állapot a felújítás végéig?

– Ez nagyon komoly kihívás, de azt hiszem, eddig jól vizsgázott a rendszer. Valamennyi fennakadás biztosan tapasztalható, hiszen mégiscsak a föld alatti közlekedést próbálják a felszínen megszervezni, és egyre növekvő autóforgalommal is kell számolni, de optimista vagyok ezt illetően.

– Folytatná a munkát 2019-től?

– Tekintettel arra, hogy én a kerületben születtem, és azóta is itt élem a mindennapjaimat, amíg az erőmből telik, szeretném elősegíteni Újbuda fejlődését.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom