„Van nézetkülönbség, de a pártot szétfeszítő konfliktus nincs”

– A Jobbik számára felemás volt a tavalyi esztendő: a néppártosodás kezdetben erősödést, később azonban visszaesést hozott a párt támogatottságában. Sőt, akadnak, akik egyenesen e politika bukásáról beszélnek. Mit gondol erről?

– Én ugyanolyan sikeresnek tartom a Jobbikban a néppártosodás folyamatát az év első felében, mint a másodikban. A különbség az, hogy jött a migráció. Sokan most úgy tekintenek a Fidesz népszerűségére, mintha az valamilyen kormányzati teljesítmény következménye lenne. Annyiban persze igaz ez, hogy a kormány az illegális bevándorlás megfékezésében tényleg a helyén volt, arról azonban nincs szó, hogy az egészségügyben, a szociális ágazatban vagy bármilyen más területen valami nagy dolgot tett volna le az asztalra. Nem szabad tehát összekeverni egy hosszú távú folyamatot egy rövid távú, rendkívüli válsághelyzettel.

– Ezt úgy érti, hogy a Jobbik gyengülése csak átmeneti?

– Rendkívüli helyzetekben az emberek félreteszik a pártpolitikai meggyőződésüket, s beállnak a kormány mögé. Példaként a 2001. szeptemberi történéseket szoktam felhozni. Az ikertornyok elleni merényletet megelőzően George W. Bush népszerűsége is meredeken zuhant, majd azt követően az elnök kiállt, és azt mondta, meg fogjuk védeni Amerikát, s elkezdett nőni a népszerűsége. Szó sincs tehát arról, hogy a néppártosodás útjáról, amelyre 2013-ban lépett a Jobbik, vissza kívánnánk fordulni. Ez sikeres folyamat, és folytatni is fogjuk, továbbra is ebben látom a Jobbik jövőjét.

– Vannak azonban a pártban olyan hangok is, hogy a Jobbik népszerűségének csökkenése a radikálisok háttérbe szorulásával magyarázható. Nem így látja?

– A Jobbik Magyarország második legnagyobb politikai ereje. Azt dőreség lenne tagadni, hogy vannak árnyalatbeli különbségek, de a pártot szétfeszítő konfliktusok nincsenek. A néppártosodás folyamata zökkenők nélkül ment végbe a pártban, akkor is, amikor sikerek övezték, például a tapolcai választás idején, meg mostanában is, amikor a Fidesz és a Jobbik közötti népszerűségi olló nőtt.

– A támogatottság csökkenése nem okoz depressziót a tagság soraiban?

– Nem érzem azt, hogy a radikális tábor egésze szembefordult volna a Jobbikkal, vagy épp fordítva, a Jobbik távolodott volna el tőlük. Egy néppártban hozzá kell ahhoz szokni, hogy nem homogén a tábor. Ugyanakkor kell valami, ami ezt az egészet összeköti, ez pedig az a nemzeti konzervatív politika, amely a pártot életre hívta. Elmondtam a néppártosodási folyamat legelején is: a választókat nem ideológiai alapon kell megszólítanunk, hanem az a feladatunk, hogy ennek mentén olyan programot adjunk, amelyet bárki el tud fogadni. A párton belül vannak ebben nézetkülönbségek, de depresszió, az nincs. Azt gondolom, nem is most kell nekünk a népszerűségünk csúcsán lenni, a formaidőzítésnek a választáson van jelentősége. Amikor például Tapolcán megnyertük a választást, akkor is azt mondtam, senki ne gondolja, hogy ez a folyamat töretlen lesz. A Jobbik népszerűsége egyébként sem csökken, a biztos szavazók körében inkább stagnál. A korábban hosszú időn keresztül emelkedő népszerűségünk ősszel torpant meg, a migránsválság miatt. Ahhoz, hogy ismét növekedjen, kell valamilyen belpolitikai fordulat.

– Milyen fordulatra gondol?

– Szerintem a választásokig még legalább két nagy fordulatot is megélhetünk. Ha belegondolunk, a tapolcai választás után a politológusok már temették a Fideszt, aztán megfordult a világ. Ilyen fordulat még jó néhány lesz, s az feladatunk, hogy ezekre felkészüljünk. E tekintetben 2016-ot az építkezés évének tekintem.

– Maradjunk még a tavalyi évnél, már csak a kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla ügye miatt is, amely, úgy tűnik, ráégett a Jobbikra. Nem lett volna szerencsésebb Kovácsot visszahívni addig az Európai Parlamentből, ameddig a kémügy le nem zárul?

– Azzal kezdeném, mindjárt eloszlatva a félreértéseket, hogy szemben azzal, amit Orbán Viktor állított a parlamentben, Kovács Béla esete nem korrupciós ügy. Csak a Fidesz ezt most elkezdte hangoztatni. Már 2014 májusában elmondtam, hogy egy ilyen súlyú ügyben csak felelős döntést szabad hoznia egy pártvezetőnek. Tehát ha én Kovács Bélával kapcsolatban bármilyen információt kapnék, mint ahogy a mai napig sem kaptam a hatóságoktól, akkor tudnám, hogy mi a dolgom. A Jobbikban kémeknek nincs helye, még akkor sem, ha nem Magyarország elleni kémkedés a vád Kovács Béla ellen, hanem az Európai Unió intézményei elleni kémkedés. Németh Szilárd kérésére azonban nem fogjuk egy EP-képviselőnket lapátra tenni.

– Az UEFA sem tette lapátra a korrupciós botrányba keveredett elnökét, csupán felfüggesztette az eljárás befejezéséig. Nem lett volna ez európaibb megoldás?

– Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, Kovács Bélát is. Azt gyanítom, hogy a Kovács Béla-ügy a Fidesznek egy olyan akcióterve, amellyel igyekeznek bennünket 2018-ig valamiféle zavaros pártként beállítani a közvélemény előtt. A Jobbik abban érdekelt, hogy a lehető leghamarabb tisztázódjon Kovács Béla ügye. Az időt eddig sem mi húztuk. Emellett úgy gondolom, a lehető legtisztességesebb ajánlattal éltem legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök és a kormányoldal felé. Két vizsgálóbizottság felállítására tettem javaslatot. Egy: álljon fel egy testület fideszes vezetéssel, amely Kovács Béla ügyét és azt vizsgálná, hogy a Jobbik kapott-e esetleges orosz támogatásokat. Mivel ez érdekli a közvéleményt, a Fidesz pedig minden közleményében erre hivatkozik a Jobbikkal kapcsolatban, akkor ideje tisztába tenni az ügyet. A mi lelkiismeretünk tiszta, állunk elébe a kérdéseknek és a vizsgálatnak. A másik javaslatom az volt, álljon fel egy olyan vizsgálóbizottság is, amely Orbán Viktor kormányfő közvetlen környezetének meggazdagodását tekintené át. Ezt a testületet a Jobbik képviselője vezetné. A miniszterelnök arra hivatkozott, Magyarország tíz leggazdagabb embere között egy fideszes sincs, ám az Orbán Viktor környezetében lévő személyek gőzerővel haladnak ebbe az irányba, és mint tudjuk, nem az első tízbe a legnehezebb bekerülni az ismeretlenségből – például a gázszerelői szakmából –, hanem az első százba. Derüljön ki, hogy az érintett személyek saját tehetségüknek köszönhetően gazdagodtak-e meg, vagy más módon.

– Nem túlzás a Fidesz akciótervéről beszélni egy olyan eljárásban, amelyben képviselőjük mentelmi jogát az EP függesztette fel? De ha már a korrupció szóba került, mi a véleménye Magyarország korrupciós fertőzöttségéről? Nemzetközi felmérések szerint Magyarország hét helyet javított a pozícióján.

– Ha a szocialista kormányok időszakát tekintjük bázisnak, akkor ez lehetséges, ám az is tény, hogy a Fidesz sokkal profibb és üzemszerűbb korrupciós mechanizmusokat működtet.

– Bizonyítékok nélkül ezek nem üres szavak?

– Két oka is van annak, miért nincsenek konkrét bizonyítékok. Az egyik az, hogy az igazságszolgáltatás sok szinten pártpolitikai erőtérbe került, nagyon sokszor nem indulnak el azok a nyomozások, amelyeknek el kellene indulniuk, nem emelnek vádat olyan ügyben, amelyben kellene. Egy leendő kormánynak e tekintetben az ügyészség felelősségét is meg kell majd vizsgálnia. A másik ok az, hogy sokszor olyan dolgok, amelyek korábban korrupciónak minősültek, mára jogi környezetváltozás folytán törvényi erőre emelkedtek, ha nem is erkölcsösek, legalább legálisak. A korrupció, úgy vélem, Magyarország legsúlyosabb problémája. Bármilyen jó kezdeményezések indultak is el – és voltak a jelenlegi kormánynak is jó kezdeményezései –, azok gyakran gellert kaptak a korrupció miatt.

– Hogy ítéli meg az ország helyzetét?

– A gazdasági mutatók tekintetében is óvatosabb lennék, persze, ha a Gyurcsány-kormányt tekintjük viszonyítási alapnak, akkor ami történt, pozitív. Azt azért ne felejtsük el, hogy az államadósság nőtt, ami óriási veszélyforrás, ne felejtsük el, hogy a GDP-ben a magyar hányad nem növekedett, ennek nagy részét továbbra is az itt lévő multinacionális vállalatok adják, és ne felejtsük el azt sem, hogy a kivándorlás tendenciáját sem sikerült megfordítani. Magyarországról sajnos a szorgalmas, tehetséges, ambició­zus fiatalok nem csekély hányada elmenekül, s most már nem az történik, hogy hazatérnek, éppen fordítva, családegyesítés zajlik külföldön. Arra a kérdésre tehát, hogy én hogy látom az ország helyzetét, az a szó jut az eszembe, hogy fullasztó. Nem történt semmi olyan ebben az országban, ami előremutatna. A migráció mint politikai ügy arra volt jó a Fidesznek, hogy elfedje az említett problémákat. Jól látható az is, háttérbe szorult az egészségügy, az oktatás, a közbiztonság, a migráció mindent uralt. Az idén a Jobbik ezekkel és a dolgozói szegénységgel szeretne foglalkozni.