Belföld

Változó közgyógyellátási feltételek

Február végéig kiderül, hogy az önkormányzatok közül mennyi vállalkozik majd a segélyezés méltányossági fenntartására

Kikerült a szociális törvényből a méltányossági alapon adható közgyógyellátási jogosultság konkrét nevesítése, ennek következményeképp tehát az önkormányzatoknak február 28-ig kell megalkotniuk saját támogatási rendeletüket. A Medicalonline egészségügyi portál cikke szerint 2007 óta az érintettek száma folyamatosan csökken. A törvényi változások előtt, 2006-ban összesen ötszázharminckilencezren használták a kedvezményekre jogosító igazolványt, ami a mostani adatokhoz képest jóval magasabb arány.

nyugdijas-otthon
Alanyi jogon és rászorultsági alapon továbbra is jár a támogatás, a méltányossági jogcím viszont az önkormányzatoktól függ (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)

Kizárólag a helyi önkormányzatok belátásától, s anyagi teherbíró képességétől függ a jövőben, hogy fenntartják-e a méltányossági közgyógyellátást – írja a Medicalonline.hu. Az egészségügyi portál hosszan részletezi, hogy a tavaly őszi törvényhozási dömping a szociális törvényt is érintette: míg korábban a rászorulók három jogcím – alanyi, normatív és méltányossági – alapján juthattak közgyógyellátáshoz, addig mostanra a szabályozásból kikerült a harmadik variáció konkrét nevesítése.

A portál szerint ez ugyan még nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen megszűnik a méltányossági okokból adható igazolvány, ám kérdéses, hogy az önkormányzatok közül mennyi vállalkozik majd a támogatási forma fenntartására – ez viszont csak márciusra derül ki, mivel a jogszabályalkotók február 28-ig adtak haladékot a helyi köztestületeknek arra, hogy megalkossák új, saját támogatási rendeletüket.

Ismeretes, hogy alanyi jogon, az anyagi helyzettől függetlenül jár a közgyógyellátás mások mellett az átmeneti gondozásba és nevelésbe vett kiskorúaknak, a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottaknak, illetve a központi szociális segélyben részesülőknek. Ezentúl a normatív közgyógyellátást – aminek jogosultsági ideje egy évre szól – a járási hivatal állapíthatja meg, akkor, ha a gyógyszerköltségek havonta meghaladják az öregségi nyugdíjminimum tíz százalékát, s a rászoruló családjában az egy főre eső havi jövedelem kevesebb mint huszonnyolcezer-ötszáz forint.

A közgyógyellátási rendszer első nagy átalakítása 2006-ban zajlott, amikor még a háromféle fenti jogcímen összesen ötszázharminckilencezren használták a kedvezményre jogosító igazolványt. Az akkori jogosultak viszont „számolatlanul” juthattak bizonyos készítményekhez ingyenesen – a közgyógylistán szereplő gyógyszerekhez. Az átalakítás után az érintettek száma háromszázharminchétezerre csökkent, nekik havonta maximum tizenkétezer forintnyi ingyen gyógyszer járt.

Míg a gyógyszerkeret nagysága 2007 óta nem vagy csak kismértékben változott, a közgyógyellátottak száma ez idő alatt egyre kevesebb lett. Ebben vélhetően szerepet játszik, hogy a rendszer akkori átalakítása során a jogszabályalkotók úgy rendelkeztek, hogy a méltányossági igazolványokat odaítélő önkormányzatoknak a meghatározott gyógyszerkeret – amely nem feltétlenül mindenkinél havi tizenkétezer forint – harminc százalékát be kell fizetniük az E-alapba. Korábban ugyanis csak az irányadó nyugdíjminimum hetvenöt százalékát kellett – évente egyszer egy-egy közgyógyellátott után – átutalniuk.


Módosítják a támogatási rendszert

Több ponton is módosítanák a gyógyszerbefogadást és -finanszírozást érintő rendeletet a kormány honlapján közzétett tervezet szerint. Ennek alapján a többi közt változhatnak a támogatási kategóriák például az antibiotikumoknál, amelyek kiemelt státust kapnának, míg a csecsemőtápszerekre huszonöt, illetve ötvenöt százalékos normatív támogatást biztosítanának. A változás érint vérnyomáscsökkentő szereket, légzőrendszerre ható készítményeket és az immunrendszer működését befolyásoló orvosságokat is.

Ezenfelül bővítené a kormány a közbeszerzés sajátos szabályaival beszerezhető gyógyszerek listáját, amelyre egyebek mellett felkerülhet például a hepatitis C kezelésére alkalmas hatóanyag is. A vírus okozta krónikus májgyulladás, valamint a leukémia egy fajtájának diagnosztikai és kezelési finanszírozási rendje is változna. Az újítások hatályba lépése február elsejétől várható.

Ahogy lapunk korábban megírta, a tavaly decemberben elfogadott egészségügyi salátatörvény több olyan jogszabály-módosítást is tartalmazott, amely a gyógyszerforgalmazást is érintette. Például az illetékes hatóság az illegális vagy hamis készítményeket kínáló honlapokat elérhetetlenné teheti. Így hatékonyabban tudnak majd fellépni az interneten kínált engedély nélküli „gyógyszerek” ellen. Bővül a pszichotróp anyagokat tartalmazó lista is: negyven új, pszichoaktív anyagként nyilvántartott dizájnerdrog kerül a tiltott szerek közé, s ez lehetővé teszi a még keményebb büntetőjogi fellépést a kábítószer-bűncselekmények elkövetőivel szemben.



Lényeges kormányzati intézkedések az egészségügyben
- Kilencvenötezer egészségügyi dolgozó kapott 10-41 ezer forintos béremelést
- Bevezették a kifejezetten rezidenseknek szóló ösztöndíjrendszert
- Január 1-jétől hatmilliárd forintból csökkentik az egészségügyi várólistákat
- Idén 10,5 milliárdos többlettel gazdálkodhat az alapellátás
- Egészségügyre 2015-ben 6,5 százalékkal több jut a központi költségvetésből
- Összesen ezerháromszáz gyógyszer ára csökkent 2011 óta



Önálló egyetem lehet a pécsi orvosi kar
Bár egyelőre hivatalosan nem merült fel, néhány oktató szerint már minden feltétel adott ahhoz, hogy a Pécsi Orvostudományi Kar elszakadjon a Pécsi Tudományegyetem kötelékéből – írta a PécsMa.hu. A portálnak Horváth Csaba, a jogi kar docense, egyben a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének helyi vezetője úgy nyilatkozott, annyira nagyra nőtt már az orvoskar, hogy előbb-utóbb sor kerülhet az elszakadásra, amely szerinte minden érintett számára előnyös lenne. Kijelentette, nagy ütemben fejlődik a terület, van már gyógyszerészeti képzés, és hamarosan indul a fogorvosok oktatása is, minden adott ahhoz, hogy ismét önálló egyetem váljon a fakultásból.