Változatlan feladat, kevesebb forrás

Javában zajlik az egyházak – úgymond – kampánya az egyszázalékos személyijövedelemadó-felajánlásokért. A bevallások határideje ugyanis május 20., vagyis már csupán néhány hét maradt az adózó magánszemélyek meggyőzésére. A minap Soltész Miklós egyházügyi államtitkár sajtótájékoztatón buzdított a civilek mellett a felekezetek támogatására, mondván, ezzel a kedvezményezettek közösségi szolgálatát segíthetjük. Emlékeztetett, 2014-ben több mint egymillió adózó felajánlása összesen 3,8 milliárd forinttal támogatta az egyházakat, a civilszerveztek számára 2,1 millió ember ajánlotta fel adója egy százalékát, és ezzel hétmilliárd forinttal támogattak összesen 26 ezer civilszervezetet.

A felajánlókat megszólító üzenetek azért is fontosak, mert tavaly már mintegy egymillió adózó egyáltalán nem rendelkezett adója egy százalékáról, illetve akadnak, akik nem adóznak, ezért azt hiszik, nem is tehetnek ilyen felajánlást. Ez azonban nem feltétlenül igaz, az ő döntésük azért is fontos, mert a felajánlott egy százalék állami kiegészítésének összege függ a felajánlók számától is. A számítás bonyolult metódus alapján történik.

Korábban megírtuk, tavaly némileg csökkent a harmincegy bejegyzett egyház részére felajánlók száma, ezzel megtörni látszik az évek óta növekedést mutató tendencia. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatsora szerint az „első helyezett” Magyar Katolikus Egyháznak 586 874-en ajánlották fel a 2013-as év után befizetett szja egy százalékát, míg 2013-ban ezt – a decemberi NAV-közlés szerint – 661 365-en, 2012-ben 612 607-en tették meg. Hasonló a helyzet a Magyarországi Református Egyház esetében: 234 504 helyett tavaly 210 937 volt a felajánlók száma, az evangélikus egyháznak pedig a 2013-as 62 110 fő után a 2014-es bevallásokon 56 836 fő adott felajánlást.

Nőtt viszont a Hit gyülekezete „támogatóinak” tábora. A Németh Sándor vezette felekezet számára tavaly már 30 606-an tettek adófelajánlást, korábban még csak 28 545-en. Mindezeknek megfelelően összegszerűen is csökkentek, illetve nőttek a források.

Erdő Péter bíboros még tavaly év végén beszélt arról, hogy a felajánlások összege akkor is csökkent, amikor a felajánlók száma nőtt. Ennek oka részben az adókedvezmények bevezetése, részben az szja csökkenése – ismertette a bíboros. Hangsúlyozta ugyanakkor, nézeteltérés van a kormány és az egyházak között, hogy mi alapján kellene kiszámolni az egy százalék és az azt kiegészítő állami támogatás összegét. Hasonlóan nyilatkoztak más történelmi egyházak vezetői is.

Soltész Miklós a lapunknak adott interjúban arról beszélt, akkora támogatás, mint most, nem volt az elmúlt évtizedekben az egyházak esetében. Különösen annak tükrében igaz ez, hogy a balliberális vezetés idején az intézmények fenntartása terén egyenesen megszorítások voltak. Hozzátette azonban, „mondjuk úgy, túl jól sikerült a családi adókedvezmény, ami az érintetteknek nyilván pozitív fejlemény. Viszont így többen voltak, akik nem tudták felajánlani adójuk egy százalékát az egyházaknak, pusztán azért, mert nem volt mit. Vagyis emiatt érzékelhetően csökkentek a felajánlások, miközben a korábban ebből a forrásból finanszírozott feladatok megmaradtak” – vázolta a helyzetet a politikus. Rámutatott, az állam az ebből fakadó hiányt évről évre külön pótolja, ám az továbbra is nyitott kérdés, hosszú távon milyen megoldást lehetne találni.

Ennek kapcsán érdemes megjegyezni: a jövő évi büdzsé tervezete szerint további egy százalékkal csökkenne az szja, ami nyilvánvalóan hátrányosan érinti majd az egyházakat – legalább is a felajánlásokból származó források tekintetében.