Belföld

Választási kívánságlista

Jórészt bukhatnak a civilek népszavazási kérdései

A civilek által március 15-én bejelentett tizenkilenc népszavazási kérdés egy része fennakadhat a Nemzeti Választási Bizottság szűrőjén – mondta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

 Olyan kívánságlistának nevezte a pontok sorát, amelyet a politikai pártok szoktak programjaikban megfogalmazni a választások alkalmával. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény értelmében annak módosítására irányuló vagy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érintő ügyekben nem lehet országos népszavazást tartani, pedig több kérdés – így például az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló – is ilyen lehet. Az ingyenes közúthasználat is olyan felvetés, amelyről nem egyedül a kormány dönt, hanem európai szabályokat, irányelveket is figyelembe kell venni.

Az alaptörvény tiltja a központi költségvetést, az adókat, illetékeket, járulékokat érintő kérdések népszavazásra bocsátását is, pedig ilyen felvetések is vannak a civilek pontjai között. Ahogy Lomnici is rámutatott, van olyan kérdés – a kötelező kamarai hozzájárulás –, amelyről az Alkotmánybíróság (AB) már döntést hozott, és jogszerűnek minősítette. A szakértő szerint a kérdések alapján felmerül az állami berendezkedés megváltoztatásának szándéka, amely szintén legfeljebb egy párt választási programjának része lehet. Az AB azonban éppen most utasított el egy olyan kezdeményezést, amely a 2016-os előre hozott választást célozta – hangsúlyozta. Lomnici figyelmeztet, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy egy országos referendum körülbelül négymilliárd forintjába kerülne az adófizetőknek. Morális problémákat is felvet, hogy közvetlenül három vesztes választás után az ellenzéki civilek előállnak egy ilyen, programnak beillő kívánságlistával – fűzte hozzá. w