Belföld
Vádlottak nélkül is lehet tárgyalni
A szerint Kúria probléma volt a népszavazási törvény egyes rendelkezéseivel
A korábbi időszakkal nagyjából megegyező számú ügy érkezett a Kúriára az év első fél évében, ez alól kivételt jelentenek a devizahiteles perek, amelyekből viszont jóval több volt – mondta el sajtótájékoztatóján Darák Péter, a Kúria elnöke. Az ilyen jellegű perekben tavaly, az első fél évben 165 felülvizsgálati kérelem érkezett hozzájuk, az idén 445.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese az új büntetőeljárási törvényről beszélt, hangsúlyozva, hogy a várhatóan 2018-ban hatályba lépő új kódex célja a hatékonyság, gyorsaság és időszerűség biztosítása. A kodifikáció során számos, az eljárások egyszerűsítését célzó szabályt építettek a rendszerbe, így például azt a lehetőséget, hogy a vádlottak ne legyenek jelen a tárgyaláson, ha nem akarnak. Ennek feltétele ugyanakkor a jogi képviselet, illetve, hogy az ügyvéd megfelelően tájékoztassa ügyfelét az eljárásról. A terheltnek a bűncselekmény beismerése esetén lehetősége lesz egyfajta egyezség megkötésére is az ügyészséggel. Kibővítették az óvadék alkalmazhatóságát, és egyes kivételektől eltekintve megszüntették az ülnöki rendszert. A kényszerintézkedések terén figyelembe vették az Emberi Jogok Európai Bíróságának észrevételeit, így irányadó szabállyá vált, hogy az alapjogokat érintő intézkedések alkalmazásánál az enyhébbtől a súlyosabb szankciók felé kell haladni.
Kalas Tibor, a közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője kiemelte, hogy a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási ügy megmutatta, a versengő kezdeményezések intézménye nem állja ki a jogállami próbát. Így üdvözölték azt a törvénymódosítást, amely már lehetővé teszi, hogy párhuzamosan is lehet aláírást gyűjteni azonos témájú kezdeményezésekben.
Wellmann György, a polgári kollégium vezetője emlékeztetett arra, hogy júniusban már a harmadik jogegységi határozatot hozták devizaügyben, amely kimondta, hogy érvényes az a devizaalapú kölcsönszerződés is, ahol forintban van meghatározva a kölcsön összege, de az összeg devizában van nyilvántartva. Leszögezte: devizahiteles perekben nem lejt a pálya sem a bankok, sem az adósok felé. Megjegyezte, a bankszövetséghez áprilisban írt levelét félreértelmezték: nem elnézést kért, hanem közölte, hogy az egyik kúriai döntés ellentétes a legfelsőbb bírói fórum korábbi jogegységi határozatával.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese az új büntetőeljárási törvényről beszélt, hangsúlyozva, hogy a várhatóan 2018-ban hatályba lépő új kódex célja a hatékonyság, gyorsaság és időszerűség biztosítása. A kodifikáció során számos, az eljárások egyszerűsítését célzó szabályt építettek a rendszerbe, így például azt a lehetőséget, hogy a vádlottak ne legyenek jelen a tárgyaláson, ha nem akarnak. Ennek feltétele ugyanakkor a jogi képviselet, illetve, hogy az ügyvéd megfelelően tájékoztassa ügyfelét az eljárásról. A terheltnek a bűncselekmény beismerése esetén lehetősége lesz egyfajta egyezség megkötésére is az ügyészséggel. Kibővítették az óvadék alkalmazhatóságát, és egyes kivételektől eltekintve megszüntették az ülnöki rendszert. A kényszerintézkedések terén figyelembe vették az Emberi Jogok Európai Bíróságának észrevételeit, így irányadó szabállyá vált, hogy az alapjogokat érintő intézkedések alkalmazásánál az enyhébbtől a súlyosabb szankciók felé kell haladni.
Kalas Tibor, a közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője kiemelte, hogy a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási ügy megmutatta, a versengő kezdeményezések intézménye nem állja ki a jogállami próbát. Így üdvözölték azt a törvénymódosítást, amely már lehetővé teszi, hogy párhuzamosan is lehet aláírást gyűjteni azonos témájú kezdeményezésekben.
Wellmann György, a polgári kollégium vezetője emlékeztetett arra, hogy júniusban már a harmadik jogegységi határozatot hozták devizaügyben, amely kimondta, hogy érvényes az a devizaalapú kölcsönszerződés is, ahol forintban van meghatározva a kölcsön összege, de az összeg devizában van nyilvántartva. Leszögezte: devizahiteles perekben nem lejt a pálya sem a bankok, sem az adósok felé. Megjegyezte, a bankszövetséghez áprilisban írt levelét félreértelmezték: nem elnézést kért, hanem közölte, hogy az egyik kúriai döntés ellentétes a legfelsőbb bírói fórum korábbi jogegységi határozatával.