Belföld

Vádemeléssel folytatódik az amerikai kitiltási ügy

Valótlan ismeretséggel próbált lobbizni egy vállalkozó a Bunge Zrt. számára

Vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés miatt vádat emelt az ügyészség az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy meg nem nevezett budapesti vállalkozóval szemben.

Újabb fejezettel bővült a még tavaly kipattant kitiltási botrány. Ibolya Tibor fővárosi főügyész tegnap bejelentette, vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt vádat emeltek egy cég ügyvezetőjével szemben. A vádirat szerint T. V. vádlott –, aki egy információs technoló­giai és biztonsági szolgáltatásokat nyújtó cég ügyvezetője volt – korábban megismerkedett egy kommunikációs kft. vezető tanácsadójával. Ez a kft. kapcsolatban állt az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező, Magyarországon is tevékenykedő multicéggel, a többek között növényolajipari termékeket forgalmazó Bunge Zrt.-vel. Az üzleti kapcsolat keretében a Bunge azzal bízta meg a kft.-t, hogy lobbizzon nevében az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért. A lobbista fel is vette a kapcsolatot egyes állami szervekkel, de nem járt sikerrel. Ugyanakkor a vádlott azt állította, hogy széles körű kormányzati kapcsolatai révén tud segíteni az ügyben.

A férfi egy találkozón azt az ígéretet tette a lobbistának, hogy ezen kapcsolatok – itt Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökét említette – révén eléri, hogy az áfa mértéke huszonhétről öt százalékra csökkenjen. Mindezért kétmilliárd forintot kért. A lobbista erről tájékoztatta megbízóját, a Bunge Zrt.-t, majd az Egyesült Államok budapesti nagykövetsé­gét is. A Bunge azonban elhatárolódott az ajánlattól, a külképviselet pedig azt kérte tőle, tájékoztassa Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amennyiben nem javul a korrupciós ügyek felderítésének hatékonysága Magyarországon, Washington „lépéseket fog tenni”. Az Egyesült Államok nagykövetsége ezzel együtt az ajánlatot tevő T. V.-től megvonta automatikus vízumjogosultságát és kitiltotta a férfit az Egyesült Államok területéről. Ibolya Tibor ugyanakkor hangsúlyozta: sem személyes, sem egyéb kapcsolat nem mutatható ki a vádlott és Heim Péter között.

Ismert, hogy az Egyesült Államok az ügy kapcsán több személyt, így Vida Ildikót, a NAV elnökét is kitiltotta országából. A főügyész ennek kapcsán megjegyezte: ha ez így is történt, a nagykövetség „jóhiszeműen járt el”. Utalt arra, hogy az Egyesült Államokban rendkívül szigorú korrupcióellenes szabályok vannak érvényben, így a korrupciós ajánlatról szóló – egyébként valótlan – információ alapján az amerikai hatóságok a saját eljárási szabályaik szerint azt hihették, a kitiltáskor megalapozottan jártak el.

A Magyar Hírlap kérdésére, hogy az amerikaiak mit reagáltak az eljárásra, Ibolya Tibor azt mondta: a tavaly októberben indult nyomozás keretében idén januárban információszerzés céljából jogsegélykérelemmel fordultak az amerikai félhez, de mind a mai napig nem nem kaptak választ a megkeresésre. Ibolya Tibor ugyanakkor emlékeztetett, a főügyészség már 2013-ban indított egy nyomozást egy kétmilliárd forintos kárt okozó áfacsalási ügyben, amelynek tizenhét gyanúsítottjából jelenleg nyolcan előzetes letartóztatásban vannak.

A főügyész tegnapi bejelentésére rea­gált a Századvég Gazdaságkutató Zrt., szerinte a vádhatóság tisztázta a cégüket a kitiltási ügyben, kiderült ugyanis, egy csaló visszaélt a zrt. nevével. A Fidesz közölte, a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupció­val szemben. Ez ugyanúgy vonatkozik mindenkire, a korrupcióval teli ellenzékre éppúgy, mint a multikra és a gazdaság minden szereplőjére.