„Üzemeltetési hibák okozták a tragédiát”

Akarva-akaratlanul megtalálta, megjelölte, megnevezte a hatalmas bírói hibát a cikk szerzője a vörösiszap-katasztrófa ügyében folytatott büntetőeljárás elsőfokú ítéletében – mondta lapunknak Pálos László földmérnök, igazságügyi szakértő, utalva a Magyar Nemzet múlt heti cikkére, amely a fellebbviteli főügyészség fellebbezése alapján azt fejtegette, hogy a vádhatóság nem indítványozhatott mást, csak az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú eljárásban a büntetőper mind a tizenöt vádlottját felmentették, arra hivatkozva, hogy nem az üzemeltetési szabálytalanságok, hanem tervezési hibák okozták az altalaj stabilitásvesztését, ami aztán a gátszakadáshoz vezetett.

Pálos László szerint a bíró ott tévedt el az adathalmazban, hogy a gát állapotát minősítette, ám önmagában ez az igaz megállapítás a tározóban lévő folyadékra vonatkoztatható csupán, s nem a tározó alsó rétegében leülepedett nyolc méter magasságú vörösiszapzagyra. Az igazságügyi szakértő szerint súlyos fogalomzavar van a köztudatban, ugyanis a tározót vörösiszapzagy tárolására tervezték, s nem maró lúg és hatalmas tömegű víz tárolására. A kiömlő anyagnak csupán csekély része volt a vörösiszap, ami semmiféle kárt nem okozott volna, még Kolontár szélét sem érte volna el, nemhogy három települést szinte elborítson, tíz ember halálát okozva.

A nátronlúg és a tárolt víz hatalmas mennyisége volt a hordozó közeg, és ezek energiája, valamint a maró lúg kémhatása együttesen okozta a tragédiát – tette hozzá Pálos, akinek az elsőfokú ítéletet követően önkéntesen elkészített szakvéleményét a vádhatóság befogadta, az eljárás részéve tette, s mint azt az ügyészség lapunkkal korábban közölte, a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla dönt majd a felhasználásáról.
A nátronlúg és a technológiában felhasznált víz tárolására valóban nem felelt meg a lerakó, ám ezért nem a gátépítőket, nem a rossz kivitelezést s főként nem a tervezőket kell hibáztatni – hangsúlyozta az igazságügyi szakértő –, hiszen a nátronlúg és a technológiai víz tárolására semmilyen engedélye nem volt a Mal Zrt.-nek. Ebből pedig az következik, hogy súlyos üzemeltetési szabálytalanságok miatt következett be a katasztrófa – vélekedett Pálos.

Az elsőfokú ítélet másik tárgybeli tévedése az – állítja Pálos László –, hogy a gáttest megcsúszott. A gáttest nem csúszott meg, sehol nem mozdult el, mozdulatlan maradt – szögezi le. A Mal Zrt. által készíttetett – tehát a vádlottak érdekében készült – szakvéleményben is egyértelműen, minden kétséget kizáróan bizonyított tényként rögzítik: a negyven centiméter széles és kilenc méter mélységben megépített beton résfal sehol nem mozdult el, sehol senki nem talált talajtörést, talajpúpozódást. „Márpedig úgy beszélni az altalaj megcsúszásáról, hogy minden az eredeti helyén maradt, álláspontom szerint merő butaság” – hangsúlyozta a földmérnök.

Pálos László szerint a tények megfelelő interpretálása nélkül árnyékbokszolás az egész vörösiszapper. „Csakis az elsőfokú eljárás megismétlése az egyetlen járható út, ha egyáltalán tisztázni akarjuk az egész történetet – jegyezte meg. – Most is állítom: nem a sötétben kell kotorásznunk, a tragédia okát a felszínen kell keresni. A gátmagasítás és az azt bőven elérő túltöltés idézte elő a tragédiát” – hangoztatta lapunknak az igazságügyi szakértő.