Belföld
Újraszabják a sebészeti ügyeleteket
Áprilistól tesztüzemként működik a sürgősségi ellátás, a kórházak folyamatosan kötelesek fogadni a hozzájuk tartozó betegeket
Megváltozik április 1-jével a sürgősségi sebészeti ügyeleti ellátás Budapesten, amelynek lényege, hogy azok az intézmények, ahol van aktív sebészeti ellátás, az év minden napján huszonnégy órában kötelesek fogadni a területi ellátási kötelezettség szerint hozzájuk tartozó betegeket – jelentette be tegnap Mészáros János, az ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár. A cél egyrészt az – folytatta –, hogy a betegek pontosan tudják majd, hova menjenek, ha sebészeti jellegű problémával küzdenek, másrészt az egyértelmű betegút nagyobb biztonságot ad az ügyeleti ellátásban résztvevőknek. Mészáros János jelezte, a változtatás nem „ötletszerű” volt, az átalakításról tavaly októberben kezdtek el egyeztetni a központi ágynyilvántartásért és az ügyeleti rendért felelős Országos Mentőszolgálattal (OMSZ), az intézményvezetőkkel, valamint a szakma képviselőivel. Hozzáfűzte, minden szereplő üdvözölte az új szabályokra való áttérést, ami mellett azonban az OMSZ-nak a jövőben is ugyanúgy komoly és fontos szerepe lesz a központi ágynyilvántartó működtetésében az egyéb szakmákban is.
Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az átalakítás miatt az új mindenképpen nehezebb és költségesebb lesz a korábbi rendszernél, ám a betegbiztonság a legfontosabb szempont. Az egészségügyért felelős államtitkár egyfajta „tesztüzemként” beszélt a változásról, ám mondta azt is, hogy egy ilyen struktúrát csak „élesben” lehet elindítani. „Amennyiben a döntésünk rossz volt, revideálni fogjuk” – közölte.
Azokat – folytatta –, akiknek nincs bejelentett lakcíme, tartózkodási helye, esetleg hajléktalanok, továbbra is az OMSZ eljárásrendjének meghatározottak alapján, a központi ágynyilvántartó adatai szerinti szabad sebészeti kapacitással rendelkező kórházba viszik.
Az államtitkár más témával kapcsolatban jelezte, hogy vizsgálatot indítottak annak a két héttel ezelőtti esettel kapcsolatban, amikor egy harminchét éves nő néhány órával a kórházba szállítás után meghalt. Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott, arra keresik a választ, hogy az intézmények és a mentőszolgálat együttműködése mennyire volt szabályozott, s amennyiben az volt, szükséges-e bármilyen új szabályt megalkotni ahhoz, hogy még inkább csökkentsék a rizikót.
Jelezte azt is, szintén más témában, hogy ebben az évben háromezer olyan krónikus ágyra fókuszálnak, amely átadható a szociális ágazatnak, de ezen ágyak finanszírozása az Egészségügyi alapban marad. Azon – fűzte hozzá –, hogy ez a pénz melyik intézményhez kerül majd vissza, még dolgoznak.
Új terápiák befogadását sürgetik a gyártók
A gyógyszertámogatások egyötödét a gyógyszergyártók fizették tavaly Magyarországon, azonban az e körben elérhető új készítmények száma messze elmarad a kívánatostól – jelezte tegnapi közleményében az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. Kiemelték, a patikai forgalomban álló medicinákra fordított támogatás tavaly 310,6 milliárd forint volt, amelyből hatvanötmilliárdot fedeztek a gyógyszergyártók befizetéseiből az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legfrissebb adatai alapján. Jelezték azt is, dacára annak, hogy tavaly nyolcmilliárd forinttal növelték hozzájárulásukat a lakossági készítmények finanszírozásához, még mindig számos innovatív terápiát kéne befogadni a támogatotti körbe.