Újraszabályozott terrorelhárítás

Elkészült a Terrorelhárítási Informá­ciós és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) létrehozásához szükséges belügyminiszteri rendeletmódosítások részletes tervezete. Ezekre az indoklás szerint azért van szükség, mert miután a parlament elfogadta a tárca által előterjesztett terrorellenes csomagot, amely egyebek mellett a TIBEK megalakításáról is rendelkezett, a szabályozás egységének fenntartása érdekében a szükséges korrekciókat ezen a szinten is át kell vezetni.

Ismert, az országgyűlési döntés értelmében az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ nemzetbiztonsági szolgálatként, TIBEK néven működik tovább, a Pintér Sándor belügyminiszter alá tartozó szervezet feladata pedig, hogy a lehető legátfogóbb képet állítsa össze az ország terror-, illetve más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, illetve a közbiztonság állapotáról. A végszavazás előtt a törvényalkotási bizottság lényeges pontokon módosította a Jobbik és az MSZP által is támogatott javaslatot, így a végleges változat alapján nem kell adniuk automatikusan adatokat az új központnak a különböző tárcák által felügyelt szolgálatoknak. Vagyis ezzel jelentősen szűkítették Pintér hatáskörét.

Ami a szükséges infrastrukturális változtatásokat illeti: a kormány már korábban döntött arról, több mint tizennyolcmilliárd forintot szán arra, hogy egy helyre költöztessék az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) és a TIBEK-et is. A Fehérvári út 70. szám alatti ingatlan felújításához, továbbá az informatikai rendszer kialakításához még az idén több mint 3,6 milliárd, jövőre hétmilliárd, 2018-ban pedig 4,8 milliárd forintos keretet biztosít a kabinet.

Az említett rendelettervezet-csomag érinti a TIBEK és az utasadat szolgáltatója közötti kapcsolattartást is, illetve szabályozza az adatátadás módját. Rögzíti: a személyszállítást végző fuvarozó első alkalommal az adott járat tervezett indulási ideje előtt tizenkét órával, majd az utasfelvételi eljárás befejezését követően, a felszállás után haladéktalanul, az esetleges változásokkal együtt köteles eleget tenni adattovábbítási kötelezettségének. Az ezért felelős személynek a nap huszonnégy órájában elérhetőnek kell lennie. A tervezet kitér arra is, ha az elektronikus kapcsolattartás bármely okból elérhetetlenné válik, ezt alternatív módon, például digitális adathordozón, faxon vagy telefonon kell végrehajtani. Az indoklás szerint mindez az uniós adatvédelmi irányelvekkel összhangban történik. „A hazánk területére érkező vagy onnan induló EU külső légi járatok utasadatainak kezelése eredményesebbé teszi az együttműködő szervek megelőző-, felderítő-, illetve nyomozótevékenységét” – olvasható az indoklásban.

Szintén rendelettervezet született a terrorcselekmény bekövetkezése, illetve annak veszélye esetén az elektronikus szolgáltatók által kötelezően biztosítandó hívószámokat használó szervek köréről. A huszonkét tételes listán megtalálható a TIBEK, az AH, az Információs Hivatal, a jegybank, az Országos Mentőszolgálat, a paksi atomerőmű, a honvédség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Honvédelmi Minisztérium és a Miniszterelnökség is. A gyakorlati tapasztalatok szerint egy esetleges terrorcselekmény bekövetkezése esetén, a természeti vagy ipari katasztrófák, illetve a társadalom szélesebb köreinek érdeklődését kiváltó események kapcsán tapasztaltakhoz hasonlóan rövid időn belül ugrásszerűen megnőhetnek az egyes kommunikációs szolgáltatások azonnali használatára vonatkozó felhasználói igények, amely tömeges felhasználás, illetve igénybevétel az adatforgalom részleges vagy teljes korlátozását, illetve megszűnését is magával vonhatja. Az említett szervek elérését azonban minden körülmények között biztosítani kellene a Pintér által jegyzett tervezet alapján.

Határrendészeti és bűnügyi feladatok

Az illegális bevándorlással szembeni sikeres fellépés záloga az együttműködés, az információcsere, az együtt gondolkodás – hangoztatta tegnap Papp Károly országos rendőrfőkapitány a nyugat-balkáni illegális migrációt áttekintő tanácskozáson, Budapesten. A tizenhárom ország, valamint az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex és az európai rendőrségi együttműködési szervezet, az Europol képviselőinek részvételével rendezett eseményen az altábornagy kijelentette, az illegális migrációval szembeni fellépés nemcsak határrendészeti, hanem bűnügyi, közrendészeti és idegenrendészeti feladat is. Felidézte, tavaly Németország, Ausztria, Szerbia és Magyarország sikeresen kezelte a koszovói migránshullámot. A kapitány leszögezte, a helyzet kezelése egyedül nem megy, ezért köszönet jár azért, hogy a magyar rendőrség tavaly nemzetközi támogatást kapott többek között a lengyel határőrségtől és a szlovák rendőrségtől. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a tanácskozás után az MTI-nek azt mondta, újra „élővé” kell tenni a schengeni rendszer filozófiáját, hogy a külső határokat védjük, s ezáltal a belső határokon nem szükséges ellenőrzés. (LMA)