Belföld

Újrakezdték Hagyó és társai perét

Ismét a kecskeméti törvényszéken tárgyalják a bűnszervezet irányításával vádolt volt mszp-s főpolgármester-helyettes ügyét

Hagyó Miklós és társai büntetőügye, az úgynevezett BKV-ügy a Kúria döntése értelmében ismét a Kecskeméti Törvényszék elé került, azaz lényegében az iratok ismertetésével folytatódott a tegnapi tárgyaláson. A volt szocialista főpolgármester-helyettes és tizennégy társa a vádirat szerint másfél milliárd forint kárt okozott a közlekedési vállalatnak.

hagyo
Hagyó Miklós még Budapest főpolgármester-helyetteseként a Fővárosi Közgyűlésben (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A Kecskeméti Törvényszéken tegnap formálisan elölről kezdődött a 2012 nyarán indult monstre büntetőper, amelyben Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettest, az elsőrendű vádlottat bűnszervezet vezetőjeként hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és zsarolással vádolják. Tizennégy társát, a BKV egykori vezetőit, illetve Hagyó főpolgármester-helyettesi kabinetjének tagjait pedig azzal, hogy Hagyóval együttműködve másfél milliárd forint kárt okoztak a BKV-nak.


A 2012 nyarán kezdődött büntetőper – amelyben valamennyi vádlottat, s majd minden tanút meghallgattak már – azért szünetelt, mert 2013 decemberében a Kecskeméti Törvényszék illetékessége hiányát állapította meg, és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez. A Kúria döntése értelmében azonban ismét a Kecskeméti Törvényszéknek kell tárgyalnia a Hagyó-pert.

A per újrakezdésére azért van szükség, mert kiemelt ügyekben a hatályos jogszabályok szerint nem telhet el három hónapnál hosszabb idő két tárgyalási nap között. A vádirat lényege szerint Hagyó és társai 2007-ben és 2008-ban Budapest közlekedési vállalatának vezetőit olyan szükségtelen szerződések megkötésére utasították, amelyek a cég, illetve a főváros utazó nagyközönsége számára semmilyen haszonnal nem jártak. Hagyó Miklós – fogalmazott az ügyész – „kifizetőhelyként”, „fejőstehénként” tekintett a BKV-ra, amelynek közpénzei az ő személyes és politikai jellegű kiadásait voltak hivatva fedezni.

Az ügy több fővádlottja – köztük két egykori BKV-vezérigazgató és Demszky Gábor főtanácsadója is – nem csupán visszavonta a nyomozati szakban tett vallomását, hanem „kényszervallatással” vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészséget. A nyomozati szakban tett vallomásukat részben pszichikai kényszerrel, illetve a szabadságvággyal magyarázták, azzal, hogy „haza akartak menni, s ezért azt mondták, amit az ügyészek szerintük hallani akartak”.

A tárgyaláson az ügyész jelezte: „Kétséget kizáróan megígérhetem, hogy ha az eljárás jogerősen befejeződik, akkor a hamis vádra vonatkozó állításokat hivatalból kivizsgáljuk.” Az ügy negyedrendű vádlottja, egyben koronatanúja, Balogh Zsolt egykori megbízott vezérigazgató – akit társtettesként, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolnak – amikor a nokiás dobozos ügyhöz ért, részben szintén módosította a nyomozati vallomását. A 15 millió forintot tartalmazó nokiás dobozról azt mondta, azt a Főpolgármesteri Hivatalban adta át Hagyó Miklósnak. A tárgyaláson arra hivatkozott, ebben a vádpontban nem kíván vallomást tenni, mivel Hagyót vesztegetéssel vádolják, amelynek nem csupán aktív, hanem passzív szereplője is van, az ügyészség akár őt is vádolhatja ezzel, ezért erről nem kíván beszélni.