Belföld

Újragondolt társadalmi felzárkózás

Komplex program: közösségfejlesztés, képzések és egészségügyi szűrések is

Nem lakásépítés, hanem közösségfejlesztés – Czibere Károly államtitkár szerint ez a lényege a komplex telepfelszámolási programoknak, amelyekre a kormány elődeinél nagyságrendekkel többet költ.

telepprogram 20160813
Kilencvenegymilliárd forint telepprogramokra (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

Augusztustól kilencvenegymilliárd forint áll rendelkezésre a komplex telepprogram folytatására – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Fejér megyei Sárkeresztúron tartott sajtótájékoztatón. Czibere Károly – az MTI beszámolója szerint – kifejtette, negyvenhétmilliárdot az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban különítettek el, a többi támogatás pedig a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokból származik. Emlékeztetett: 2010 előtt összesen csupán négymilliárd forintot fordítottak a komplex telepprogramra, utána meg eddig nyolcmilliárd jutott rá.

Czibere Károly a részleteket ismertetve elmondta, a karitatív szervezetek, egyházak, civilek, valamint önkormányzatok bevonásával megvalósuló telepprogramok lényege nem a lakásépítés vagy a felújítás, hanem inkább a közösségfejlesztés. A szociá­lis munka eszköztárával első lépésként diagnózist állítanak fel, feltárják a problémáikat, majd saját erőforrásaik feltérképezése után megerősítik a helyi közösségeket. Ha nem a szegregált telepeken élők saját erőforrásaira támaszkodik a program, akkor a „pénz elapadása után a rendszer összeomlik”. A közösségfejlesztés mellett képzésekkel, tanfolyamokkal a foglalkoztatási esélyek javítását érnék el, valamint az egészségügyi helyzetet javítanák szűrésekkel, megelőző programok szervezésével. A 2011-ben elfogadott nemzeti felzárkózási stratégia tapasztalatait összegezték, a tanulságokat levonták. A komplex beavatkozásokat tartalmazó, megújított programok áprilisban elindultak, miután a kormány tavaly szeptemberben elfogadta a következő hat-hét év lépéseit meghatározó új stratégiát.

Varga Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője a tájékoztatón kiemelte, nehéz sorsú közösségről van szó Sárkeresztúron, az iskolában gyakorlatilag százszázalékos a roma gyerekek aránya. A szegregált területen élők a program révén nem új helyre költöznek, és „nem is a telep kicsinosításáról és az ott élők magukra hagyásáról van szó”, hanem képessé teszik őket az önfenntartásra.

Részt vett az eseményen Bogdán Imre, a Napkerék Egyesület vezetője is, aki kiemelte, a korábbi telepprogram rendkívül sikeres volt Kaposváron. Négyezer-ötszáz embert tudtak bevonni, akik lakóépületeik felújítását végezték el. Ezerötszázan képzéseken vettek részt, a gyerekek fejlesztő foglalkozásokra jártak. A tanfolyamok sikeres elvégzése után a felnőtteket a helyi vállalkozók alkalmazták, és ők a mai napig dolgoznak.


Diákok a Házban

Az Erzsébet-programban részt vevő kárpátaljai diákokat fogadott a Parlamentben Czibere Károly. A fiatalok egy hétig a zánkai táborban nyaraltak, a program utolsó pontjaként Budapest főbb nevezetességeit nézték meg. Az államtitkár a mintegy kétszáz gyermek ünnepélyes köszöntésén azt mondta, a kormánynak számon kell tartani a kárpátaljai magyarokat, és az Erzsébet-tábor is ezt a célt szolgálja. A program nemcsak egy tábor, hanem a „számon tartás kultúrája is”. Ezt a kultúrát erősíteni kell, és figyelemmel kell kísérni a határon túli magyarok sorsát. Az Erzsébet-táborokban az idén kétezer fiatalt fogadnak.