Belföld
Újragondolnák a kórházi struktúrát
Rácz Jenő szerint az ágazatnak az adósság miatt szüksége van támogatásra, a változásokat közösen terveznék meg a kormánnyal
Az államtitkárság szerint továbbra sem terveznek kórházbezárást (Fotó: Hegedüs Róbert)
Kritikusan soknak nevezte a kórházak adósságállományát a napokban Velkey György, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, ám intézményvezetők és szakemberek is úgy vélik, az állami konszolidációval sem tudják lenullázni a tartozásokat. Az elnök az InfoRádiónak adott interjúban úgy fogalmazott, az eladósodottság mértékét tekintve – ami a lejárt adósságállománynak az éves költségvetéshez való viszonyítását jelenti – a tartozás meghaladja a tizenegy százalékot, és az egyetemek esetében sem elhanyagolható: ott átlagosan négy százalék körüli. Velkey György úgy véli, az egészségügynek legalább ötven–száz milliárd forint pluszforrásra lenne szüksége.
Ennek kapcsán megkerestük Rácz Jenőt, az MKSZ előző elnökét, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatóját, aki megerősítette: a kórházak 2014. év végi adóssága hetvenmilliárd forint körül mozog. Ebből tízmilliárdot már kiutalt az állam az intézményeknek, a szokásos év végi kasszasöprésnek köszönhető maradványösszegből.
Ismert azonban, hogy az ez évi költségvetésben további hatvanmilliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi közintézmények adósságcsökkentésére – folytatta Rácz Jenő –, s amennyiben ezt valóban a tartozások rendezésére fordítják, akkor az év végéig keletkezett anyagi tehertől megszabadulhatnak az ellátók. Az elnök szerint ugyanakkor jelenleg is havi hárommilliárdos adósság termelődik a rendszerben, vagyis az anyagi kompenzáció mellett legalább akkora jelentőséggel bír az is, hogyan tudják majd megakadályozni a tartozások újratermelődését.
Rákérdeztünk arra is, milyen szempontok és nagyságrendek mentén oszlik majd el a hatvanmilliárdos támogatás, ám erről Rácz Jenő annyit mondott, nagy valószínűséggel központilag osztják szét a többletet, így annak módszertanáról nem tud nyilatkozni. Hozzáfűzte, a kórházszövetség megtette javaslatait az általuk változatlanul szükségesnek vélt pluszforrásokat, valamint a javasolt strukturális és funkcionális változtatásokat illetően, amelyek kidolgozásában „proaktív partnerek” kívánnak lenni.
A témában Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár is nyilatkozott az Origo hírportálnak. Úgy fogalmazott, „olyan helyzetbe nem kerülhetnek a kórházak, ami az ellátást veszélyeztetné, inkább megdrágítja a működést az adósságállomány nagysága”. Beszélt arról is, folyamatosan tárgyalnak az ellátókkal és beszállító cégekkel a kifizetések üteméről, illetve folyik az egyeztetés egy olyan rendszer kialakításának mikéntjéről, amely „esélyt nyújt arra, hogy ne termelődjenek újra a tartozások”. Hozzátette, ez a kórházi struktúra átgondolását jelenti, nem kórházbezárást.
Diagnosztikai centrum nyílt a fővárosban
Átadták tegnap a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktató Kórházban kialakított Dél-budai Neuropathia Centrumot. A cukorbetegség szövődményeként kialakuló idegkárosodás felismerésére specializálódott intézménybe elsősorban a XI. és XXII. kerületi betegeket várják. Simonyi Gábor, az új központ vezetője az átadáson elmondta, nagy segítséget jelent a diagnosztikai centrum megnyitása, mivel a kórház ellátási területéről több ezer neuropathiás beteggel kell számolni. Beszélt arról is, hogy a későn diagnosztizált tünetek sokszor amputáláshoz vezetnek, ezért a háziorvosok és a diabetológiai szakrendelőben dolgozó kollégák segítségét kérte abban, hogy gyanú esetén irányítsák az érintetteket a központba.