Újragombolt német tervezet betelepítésre

Időnyomás alatt van a német vezetés, egyrészt márciusban fontos tartományi választások lesznek, ám még előtte uniós csúcsot tartanak. Ez indokolja a bejelentett szigorításokat – magyarázta az elmúlt hét fejleményeit lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Kifejtette, Angela Merkel kancellár szeretné meggyőzni a közvéleményt arról, hogy határt szabna a bevándorlási áradatnak, másrészt politikai ellenfeleinek a vitorlájából is kifogná a szelet.

Kiszelly szerint Merkel ezzel együtt támogatja a holland uniós elnökség elképzelését, vagyis a kétszázötvenezer menekült Törökországtól való közvetlen átvételéről szóló újabb tervet. Ezt azonban az országán belül és kívül egyaránt „el kell adnia”. Vagyis az ellenőrzés és a szabályozottság érzetével a németek vonzóbbá akarják tenni a legújabb tervezetet az egész unión belül.

Lényeges változás, hogy immár a fősodratú politikai vezetés sem tagadja, a gazdaság számára hasznos személyek befogadására szűkült le a „Wilkommenskultur”. Ami az osztrák kormány kvázi száznyolcvan fokos fordulatát illeti, Kiszelly szerint ezt is a nyugatról történő visszatoloncolási hullámtól való félelem indokolja, senki sem akarja, hogy nála maradjon a „Fekete Péter”.

Ugyanakkor, véli a szakértő, ez a felismerés, vagyis annak tisztázása, hogy az úgymond haszontalan migránsokra nincs szükség, már jócskán elkésett. Eközben az is bebizonyosodott, hogy a betelepítési kvóták rendszere nem működik – azért sem, mert az érintettek nincsenek ott, ahol lenniük kellene Európában.

A politológus meglátása szerint nem valószínű, hogy ez előbbi tervek sikerrel járnak, így pedig tovább zuhan majd Merkel támogatottsága – ami az elmúlt napokban közzétett mérések szerint is egyre mélyebbre süllyed. Ráadásul a kormányzó nagykoalícióban közreműködő szociáldemokraták szinte már történelmi elutasítottsággal kénytelenek szembenézni. Ha ez így megy tovább, a kancellár „fékezett habzású palotaforradalommal” lesz kénytelen szembenézni.

A magyar kormány által javasolt intézkedésekhez hasonló szabályok több más európai államban is vannak, kétségtelen ugyanis, hogy immár fel kell készülni rendkívüli helyzetekre, váratlan eseményekre is - ismerte el a szakértő. Ha a következő időszakban bekövetkezik terrorcselekmény Európában, az végképp elhallgattathatja a hazai ellenzék érveit, aggályait.

Ami a hazai fejleményeket illeti: a terrorveszélyhelyzet bevezetésének lehetőségét célzó alaptörvény-módosításnak Kiszelly szerint bár van racionális oka, mégis az ellenzék sarokba szorítását eredményezi. Az MSZP, az LMP és a Jobbik egyaránt „besétált a Fidesz utcájába”, defenzívába szorultak, miközben a kormánypártok a terrorizmus ellen, a lakosság védelmében lépnének fel a módosítással. Az ellenzéki pártok a kezdeti próbálkozásokkal szemben nem éltek az egyeztetési lehetőséggel, mutatott rá Kiszelly.

Megjegyezte, amíg nem lesznek a tudósításokban újabb hatásos felvételek a bevándorlási áradatról, a Fidesznek máshogy kell napirenden tartania a migráció témáját. Ezt is szolgálja ez a legújabb javaslat. A hét végén évadnyitót tartó, a múlt héten közzétett felmérések szerint visszaszoruló Jobbik kapcsán elmondta, a kormány így is uralja a közvéleményt, ezért az ellenzéknek láthatóan esélye sincs, hogy a korrupcióval vagy egyéb témákkal megpróbálja tematizálni a közbeszédet.

Kitért arra is, a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által elővezetett újabb bürokráciacsökkentő, a háttérintézmények átszervezését célzó kezdeményezés népszerű lépés, hiszen mindenki örül annak, ha az állam magán spórol. Ráadásul az elmúlt időszakban már faragtak az illetékeken, sőt, volt olyan tétel, amelyet eltöröltek, vagyis bár a szakmai részletek tisztázása még bőven hátravan, egyfajta folytatásról van szó.