Belföld
Újra nyomozhatnak a terézvárosi ügyben
Nem helyezte zár alá a bíróság az értékbecslést végző négy gyanúsított vagyonát
A történtek után tizenkét évvel, decemberben elsőfokú ítélet születhet a Fővárosi Törvényszéken az Andrássy úti paloták eladása ügyében. Legalábbis részben, hiszen e hét csütörtökén az ügyész megkezdheti a perbeszédét az Andrássy út 47., illetve az Andrássy út 3. eladása miatt hűtlen kezeléssel vádolt egykori MSZP-s és SZDSZ-es önkormányzati képviselők 2011-ben indult büntetőperében. A 2004-ben magánosított paloták ügyében zajló büntetőeljárásban a tizenhárom vádlott közül három – köztük az elsőrendű, Verók István volt szocialista polgármester – már elhunyt.
További tíz terézvárosi ingatlan eladása kapcsán még mindig tart a nyomozás, holott ezeket is 2004 és 2006 között „verte dobra” a szocialista–szabad demokrata városvezetés, amellyel szemben azonban 2014-ben „megszüntető határozatot” hozott a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Így bár a büntetőeljárás tovább folytatódott, amelynek nyomozási határideje 2016. szeptember 30., ám jelenleg már csak az úgynevezett „közvetett tettesek”, vagyis az eladáshoz az „értéken aluli” értékbecsléseket készítő értékbecslők a gyanúsítottjai az eljárásnak. Az elidegenítésekről döntő politikusokkal, a „közvetlen tettesekkel” szemben bizonyítottság hiányában már nem folyik eljárás.
E tíz ingatlan kapcsán a vádhatóság szakértői véleményekre alapozott álláspontja szerint csaknem kétmilliárd forint kár érte a VI. kerületi önkormányzatot, s mint azt a Magyar Hírlap korábban megírta, négy értékbecslőt gyanúsított meg az ügyészség különösen nagy, illetve különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel. Az érintett ingatlanok közül öt az Andrássy úton, egy a Dalszínház utcában, egy az Oktogon téren, egy a Liszt Ferenc téren, egy pedig az Anker közben található.
Ebből az is következett, hogy a sértett VI. kerületi önkormányzat – az okozott kár legalább részbeni megtérülése érdekében – a gyanúsított értékbecslők vagyonának zár alá helyezését kérte, ám azt a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) elutasította. Ennek indoka az volt, hogy a nyomozati iratok, az abban szereplő bizonyítékok alapján, a bíróság álláspontja szerint ésszerű kételyek merültek fel a gyanúsítottaknál a bűncselekmények megalapozott gyanúját illetően. Részint jogi természetű aggályok, mivel a cselekmények idején hatályos büntető törvénykönyv szerint hűtlen kezelést az követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és az ebből fakadó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. Napnál világosabb, hogy az értékbecslő nem volt a vagyon kezelője, ugyanakkor az értékbecslő szakvéleménye alapján történtek az értékesítések, így a közvetett tettesség fennáll velük szemben is, ám ez csak szándékos bűncselekményeknél lehetséges – szögezi le a BKKB határozata.
A politikusok a nyomozást megszüntető határozat szerint „tévedésben voltak” amikor a tárgybeli ingatlanok értékesítéséről szavaztak, nem volt tudomásuk az értékbecslések valótlanságáról. A BKKB határozata azonban rávilágít arra, hogy voltak olyan képviselők, akik az értékbecslés alapján „nem estek tévedésbe”, és az eladásról szóló előterjesztést nem szavazták meg. Sőt kifogásolták a pályáztatás elmaradását, kontroll értékbecslésre tettek indítványt – ám az elidegenítést megszavazó többség minden indítványukat elutasította. Lapunk úgy tudja, hogy a VI. kerületi önkormányzat emiatt a politikusokkal szembeni nyomozás folytatása érdekében tesz lépéseket.