Újra az államé Csillebérc

A vadászkastély ügyében még mindig patthelyzet van – a felperes állam fellebbezést nyújtott be (Fotó: Csudai Sándor)

Tizenöt évvel ezelőtt az akkori polgári kormány ifjúsági és sportminisztere, Deutsch Tamás indított pert a Csillebérci Úttörőtábor visszaszerzéséért. A bíróság az eljárást 2004-ben felfüggesztette, s a per csak 2011 őszén folytatódott. Menet közben még szünetelt is, sőt eljárási hibák miatt félbe is szakadt, mígnem tavaly jelentős fordulatként az állam elérte célját: a Fővárosi Törvényszék elsőfokú részítélete alapján a negyvenhat hektáros területet visszakapta az állam.

Ennek hátteréről annyit, hogy a Magyar Úttörőszövetség ajándékozási szerződéssel jutott a táborhoz. Az ajándékozó a KISZ volt, az ajándékozás pedig 1989 júniusában történt. Viszont a KISZ 1989. április 22-én megszűnt. A „gordiuszi csomót” úgy vágták át, hogy közokiratba foglalták: a Demisz (Demokratikus Ifjúsági Szövetség) a KISZ jogutódja. Csakhogy éppen a csillebérci, a tulajdonjogról dönteni hivatott perben mondta ki már korábban a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Demisz nem jogutódja a KISZ-nek.

Ennek alapján kimondható: az elajándékozott, már a Gyurcsány Ferencék alapította Demisz neve alatt elprivatizált KISZ-vagyon törvényessége megkérdőjelezhető. Ennek szerény része volt az a csillebérci vadászház is, amelyet Rácz Péter főúttörő adott el az unokatestvérének tizenötmillió forintért, miközben a kastély független ingatlanszakértő értékbecslése szerint az eladás idején 96,8 millió forintot ért.

A rendszerváltoztatás időszaká­ra jellemző, hogy az 1989-ben megszűnt KISZ neve alatt 1993-ban az akkor még állami OTP-től hitelt is vettek fel az ingatlanra, amelyet aztán nem fizettek vissza, így a tartozást újra az államra terhelték. Ezt a vadászházat szerette volna visszaperelni az állam, ám első fokon ez nem sikerült. Mindehhez hozzátartozik, hogy a főúttörő, Rácz Péter nem tájékoztatta a Magyar Úttörők Szövetsége ellenőrző bizottságát sem az ügyletről, de a szövetség az eladás után elnöke részére szolgálati lakásként mégis kibérelte a kastélyt. Később, 2007-ben Ráczot a csille­bérci vadászház eladása ügyében hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság.

Ez a történet azonban jogi értelemben nem volt releváns, mivel az elsőfokú bíróság az ingatlan-nyilvántartási törvény alapján úgy ítélte meg, hogy a vadászházat megvásárló Bau Bérc Kft. – a főúttörő unokatestvérének cége – a Magyar Úttörő Szövetségtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg az ingatlant, amelynek tulajdonjogát a földhivatal is jogerősen bejegyezte.

A negyvenhat hektáros csillebérci tábor esetében a Fővárosi Törvényszék részítéletet hozott – mondta lapunknak Koncz Árpád ügyvéd, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogi képviselője –, amelyben döntött a tulajdonjogról, az eredeti állapotot helyreállította, így az elsőfokú ítélet szerint Csillebérc visszaszállt az államra. A bíróság rendelkezett a terület tulajdoni lapján szereplő 1,4 millió dolláros banki zálogjog törléséről is.

Az alperesek, a Magyar Úttörők Szövetsége és a Mobilber Kft. (ők vásárolták meg Csillebércet 2000-ben) fellebbezett az ítélettel szemben, míg a felperes állam a vadászház ügyében nyújtott be fellebbezést.

A polgári per március 17-én másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.