Belföld

Újjászületnek a bajvívó nemzedékek

Kövér László: A végvárakat ma nemzetállamnak, a védőket nemzetnek hívják

A magyar választópolgárok 2010-ben és 2014-ben is azt üzenték, hogy olyan újjáépített és megerősített magyar államot akarnak, amely megvédi a magyar nemzetet – mondta Kövér László a Thury György egykori várkapitány halálának 445. évfordulóján tartott megemlékezésen a Zala megyei Orosztonyban.

Kövér László 20160404
Kövér László (Fotó: Nagy Balázs)

Ma a végvidékeket úgy nevezik, hogy geopolitikai ütközőzónák, a végvárakat úgy hívják, hogy nemzetállamok, az ellenálló védők pedig napjainkban a nemzetek, amelyek védik a hitüket, a kultúrájukat, a családjukat – jelentette ki Kövér László Orosztonyban szombaton. Az egykori (vár)palotai és kanizsai várkapitány, a 445 évvel ezelőtt Orosztony határában az oszmán seregek által tőrbe csalt Thury György halálának évfordulóján tartott ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke kijelentette: „A végvárak alatt sereglő új ostromlók nem hisznek sem Istenben, sem hazában, csak a pénzben és a profitban, és az ebből eredő hatalomban”.

Az ostromlók – fogalmazott – „uzsorarabszíjra akarják fűzni” a mai várvédőket, „el akarják venni múltjukat, emlékezetüket, önazonosságukat”, hogy a rabszíjról többé ne is szabadulhassanak. Majd hozzátette, a bajvívás ma nem lándzsahegyekkel, hanem szavazatokkal történik, s a szabadságharcot nem lövészárkokban, hanem a szavazófülkékben vívják. A jelenkori szabadságharc kapcsán Kövér kiemelte, a magyar választópolgárok 2010-ben és 2014-ben is azt üzenték, „olyan újjáépített és megerősített magyar államot akarnak, amely megvédi a magyar nemzetet”. Azt üzenték – tette hozzá – , a magyar munka haszna a magyar embereknek jár, s az országot nem „idegenek uzsorahiteleiből”, hanem értékteremtő munkával a magyarság érdekében és javára kívánják építeni.

A parlament elnöke kijelentette, Thury György sorsában benne van a mai magyarok sorsa, mert áldozatát a mai magyarok áldozata élteti tovább. Hangsúlyozta: a magyar történelemben a bajvívás nem csupán alkalmi erőpróba, hanem „folyamatos, sorsszerű létküzdelem”, amikor fegyvervesztésig, az első vérig, netán nyílt sisakkal a halálig kell küzdeni. A történelmi bajjal vívó magyarok az ellenfél túlereje vagy cselvetése miatt sokszor az életükkel fizetnek, „de ezen áldozatuk olyan építő áldozat, amelyből mindig újjáépül a magyarság, újjászületik a következő bajvívó nemzedék, és mindig újjáépül a magyar haza is”.

Kövér László a távirati iroda jelentése szerint részletesen beszélt az Európát és Magyarországot meghódító Oszmán Birodalom fenyegetéséről, a nemzedékeken át tartó, kilátástalannak tűnő „nagy háborúkról és kis harcokról”. Felidézte Thury György élettörténetét, korai sikereit, kiemelve, a krónikák szerint hatszáz bajvívásban győzedelmeskedett. Említést tett az 1500-as évek közepén a mai Várpalota megvédéséről a török túlerő ellenében, illetve Kanizsa várának védelméről egy olyan időszakban, amikor „csatatér és temető volt az egész ország”. A kanizsai várból kitörő Thury Györgyöt az oszmán seregek nem a túlerejükkel, hanem cselvetéssel tudták legyőzni, levágott fejét Konstantinápolyba vitték – emlékeztetett.

A mai közép-európai végvári küzdelmeinkben Thury Györgyék ereje és emléke tovább él – jelentette ki a házelnök. „A magyarság kiemelkedően vívja demokratikus szabadságharcát”, példát, önbizalmat és reményt nyújtva szomszédainknak, és mindazoknak Európában, akik „hisznek az együttműködő, egyenjogú és szabad nemzetek Európájának jövőjében” – hangsúlyozta beszéde végén Kövér László.