Újjáépítették a baloldal volt fellegvárát

– Erzsébetvárost húsz évig a szocialisták és a szabaddemokraták vezették, ön az első jobboldali polgármester a kerületben. Azt is szokták emlegetni, ha Hunvald György és Gál György az ingatlanügyek miatt nincs éppen előzetes letartóztatásban 2010-ben, akkor itt talán sosem nyer a jobboldal. Ön hogyan látja?
– Kétségtelen, Erzsébetváros húsz éven át a baloldal egyik fellegvára volt a fővárosban, de remélem, hogy ez mára megváltozott, s a VII. kerületi emberek az önkormányzat és a polgármester teljesítménye alapján fognak dönteni arról, kire bízzák jövőjüket. Szemben elődeinkkel, akik a bírósági ítélet szerint is több száz millió forinttal károsították meg Erzsébetvárost, mi megtakarítást és fejlődést hoztunk a kerület életében.

– Megválasztása után számos feljelentést is tett, példának okáért az Almássy téri Szabadidő Központ eladása miatt. Mi lett a feljelentések sorsa?
– Több ügyben még tart a nyomozás, amelynek érdekében a hatóság bővebb információt nem csupán a sajtónak, nekünk, a sértett önkormányzatnak sem ad.

– A választói emlékezet azonban, úgy tűnik, mégis véges, sőt megbocsátó, mivel a parlamenti választáson a tavasszal ismét a baloldal jelöltje nyert.
– Százhetvenkét szavazat döntött, de például az EP-választáson már négy százalékkal több voks jutott a jobboldalnak. Az önkormányzati választáson, amely a kerületben élőkről szól, már nem a pártszimpátia lehet a döntő, hanem a végzett munka, a tett.

– Beszéljünk akkor erről. Mi az, amit az elmúlt négy év legnagyobb eredményének tart?
– Elsősorban azt, hogy a leromlott állapotú, sok tekintetben elhanyagolt Erzsébetvárosban nyolcmilliárd forintot tudtunk fordítani a kerület megfiatalítására, megújítására.

– Nyolcmilliárdot? Honnan teremtettek elő ennyi pénzt?
– Onnan, hogy évente kétmilliárd forintot megspóroltunk a korábbi működési kiadásokhoz képest. Ebből a pénzből pedig szinte valamennyi közintézményt felújítottuk, az összes iskolát, óvodát, bölcsődét, s új, modern humánszolgáltató központot avattunk. A hivatal működésének átalakítása, illetve az önkormányzati vállalatok gazdálkodásának, irányításának átrendezése szintén ezt célozta, hogy több pénz jusson a fejlesztésekre, felújításokra. Rengeteg, még Hunvaldék által kötött megbízási szerződést mondtunk fel, nem szólva azokról a külső cégekről, amelyek korábban közpénzből „virágoztak” a kerületben. Említhetném azt is, hogy 2006 és 2010 között a politikusok, a képviselők, a bizottsági tagok 424 millió forintba kerültek a kerület lakosainak, addig a mi időnkben ez a szám a felére csökkent. A saját vállalataink felügyelőbizottságában olyan tagok ülnek, akik egy fizetésért több helyen is ellátják munkájukat.

– Úgy látja, hogy a lakosság értékeli is ezt? Nem inkább azt nézi, hogy számára mennyire voltak előnyösek a testületi döntések?
– Ezen a téren sem kell szégyenkeznünk. Mondok példákat. Nálunk három és fél éve nem volt lakbéremelés. Az elsősök és másodikosok államilag biztosított ingyenes tankönyvei mellett mi valamennyi alsó tagozatos iskolás számára megteremtettük ezt a lehetőséget. Továbbá mind az öt önkormányzati üzemeltetésű iskolát felújítottuk, és az intézmények új eszközöket is kaptak. Az egyetemistáknak ösztöndíjakat hoztunk létre. Erzsébetváros fejlesztésének programját négy pillérre építettük. Az első pillér a szociális ellátásról szól, mivel a kerületben nagyon sok a rászoruló. A második a városfejlesztésről, a harmadik az oktatásról, míg a negyedik a zöldberuházásokról szól. Ez maga az Erzsébet-terv, amelyre négy év alatt nyolcmilliárd forintot fordítottunk.

– Mi a helyzet az európai uniós pénzekkel? Azokból mennyit tudtak igénybe venni?
– A Kazinczy utca, vagyis a Kultúra utcája, a Zsinagóga és az Elektrotechnikai Múzeum jelentős részben uniós pályázati forrásokból újult meg. Összességében 2010-ben, ez volt a hunvaldi örökség, a kerület nagyon mélyponton volt. Innen sikerült feltápászkodni. Ma nincsenek már ügyek, botrányok, s ennek következtében Erzsébetváros erkölcsi megítélése is sokat javult, ami, úgy gondolom, az általam vezetett önkormányzat teljesítményén is múlott. Ezért is bízom abban, hogy a választások után is folytathatjuk ezt az építőmunkát. Amikor átvettük a kerület irányítását, tizenegymilliárd forintos adósságot örököltünk, most évente egymilliárd pluszt jelent a takarékos önkormányzat programja. Ez elég nagy különbség, nem?

– Nyilván azért most sincs kolbászból a kerítés. Felteszem, akadnak még gondok, nehézségek, megoldásra váró feladatok is. Melyek ezek?
– A legtöbb gond, s ebből adódóan a legtöbb lakossági panasz is a bulinegyeddel, az úgynevezett romkocsmákkal kapcsolatban merül fel. Hiába alkottunk szigorú rendeleteket, hoztunk létre zajkommandót, megerősített járőrszolgálatot és fejlesztettük a kamerarendszert. Sőt, ebből a célból önálló helyiséget is kialakítottunk az egyik önkormányzati épületben, ahol kilencven kamera segítségével a kerület kilencven százalékát tudjuk kontrollálni, nézni a közterületeken történteket. Falus Ferenc baloldali főpolgármester-jelölt programja a romkocsmák további felvirágoztatásáról szól, a miénk viszont a lakosság nyugalmáról, a járőrszolgálat megerősítéséről, az éjszakai élet és az itt élők nyugalmának komfortosabbá tételéről. Ne feledjük, Erzsébetváros az országban a második helyen áll a kereskedelmi szálláshelyek tekintetében, s naponta háromszor több ember fordul meg a városrész objektumaiban – főként a vendéglátó-ipariakban –, mint ahány itt él.

– Mit ígér kampányában az embereknek?
– Az elmúlt négy év elsősorban az utcák, terek és intézmények megújításáról szólt, a következő négy évben a társasházak támogatására is nagy hangsúlyt kívánunk helyezni. Jelenleg a lakosság hét százaléka él önkormányzati bérlakásban, a nagy többség már saját tulajdonában lakik, hatvan-nyolcvan éves házakban, amelyek bizony felújításra szorulnak, s a lakosság jelentős részének ehhez nincs pénze. Az önkormányzatnak tehát elemi kötelessége nemcsak az önkormányzati bérházak karbantartása, felújítása, hanem a társasházak felújításának segítése is. Hasonlóképp folytatni akarjuk az útfelújítási programot, s jövőre szeretnénk átadni a Klauzál téren Budapest legmodernebb bevásárlócsarnokát, egyben új arculatot is adva a térnek.