Belföld

Újabb nyomásgyakorlás jöhet

A lengyel szakértő szerint főleg geopolitikai okok motiválják Washingtont

A magyar-amerikai viszonyban megnőtt feszültség mögött elsősorban nem a demokratikus normák miatti washingtoni aggodalmak állnak, sokkal inkább geopolitikai okai vannak a lengyel külügyi intézet egyik vezető kutatója szerint.

Dariusz Kalan az intézet hírlevelében hangsúlyozza, nem véletlen, hogy az amerikai kormány nem sokkal az Ukrajnába irányuló magyar gázszállítások leállítása és a Moszkva által pártfogolt Déli Áramlat vezeték építésének törvényi előkészítése után döntött a beutazási tilalomról. Mint írja, Washingtonban aggodalmat keltett a keleti nyitás politikája, különösen az ukrán konfliktus fényében. Kalan szerint az amerikaiak azért nem említették a beutazási tilalommal összefüggésben Ukrajnát és a Déli Áramlatot, mert azzal egyrészt alátámasztanák azt a vádat, hogy az idei magyar választások után beavatkoznak a belügyeinkbe, másrészt pedig a politikai korrupció önmagában is elég érzékeny téma ahhoz, hogy széles körű felháborodást keltsen.

A közép-európai térség elemzője a nyomásgyakorlás további eszközeire is számít Washingtontól, például problémák adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015 januári kinevezésével, sőt akár gazdasági szankciókat is fontolgathatnak. A keményedő stratégiát Kalan szerint az új Európai Bizottságnak is jelzésként kellene értékelnie, hiszen Washington régóta bírálja Brüsszelt, amiért passzív álláspontra helyezkedett a magyarországi belpolitikai változásokkal és az Orbán-kormány külpolitikai reorientációjával kapcsolatban. Mint írja, az amerikai kormány alighanem közös álláspont kialakítására fog törekedni Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel, s azt várja majd tőle, vegye át a kezdeményezést további „problémás” lépések esetén. Nemcsak Brüsszelnek, hanem a többi visegrádi országnak is figyelmeztetés az amerikai stratégia, Kalan szerint ugyanis a régió nem minden vezetője veszi komolyan az orosz–ukrán helyzetben rejlő közvetlen fenyegetést.


Várják az ügyvivőt
A Fidesz parlamenti frakciója szorgalmazza André Goodfriend amerikai ügyvivő meghallgatását a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, és várja a valódi bizonyítékokat. A képviselőcsoport közleményében azt írja: az állami tisztségviselők kitiltásának témája nem a vállalkozásfejlesztési bizottság hatáskörébe tartozik, ezért nem vettek részt a testület Fidesz–KDNP-s tagjai a pénteki ülésen.
(BK)


Washington párbeszédet szorgalmaz
A kitiltási ügyről kérdezték csütörtökön Jen Psaki washingtoni külügyi szóvivőt, aki az eddigi megfogalmazások szellemében úgy fogalmazott: folyamatos párbeszédet folytatnak a magyar kormánnyal a demokratikus elvekről és a korrupció kezeléséről, európai partnereikkel összhangban közölték aggályaikat Budapesttel. A hivatalos külügyi leirat szerint Psaki azt mondta, az Egyesült Államok két héttel ezelőtt alkalmazta a korrupcióval kapcsolatos aggályokra vonatkozó 7750-es elnöki proklamációt jelenlegi és volt magyar tisztségviselőkkel szemben. A dokumentumból nem derül ki, hogy a szóvivő csak rosszul emlékezett-e arra, hogy több mint egy hónapja pattant ki az ügy, vagy a hatfős lista bővülésére célzott. Mindenesetre hozzátette, hogy azóta nincs fejlemény, s Magyarország továbbra is az Egyesült Államok barátja és szövetségese.