Belföld
Újabb látlelet a professzorok testületétől
„Mi, magyarok mutattunk példát, mit kell tenni”
Bár az Európai Uniót sújtja a mostani bevándorlási áradat, a vezetők és a hangadók egyelőre úgy tesznek, mintha nem vennék észre. Annak ellenére, hogy a kívülről jövő migrációban a Nyugatnak nagyobb tapasztalata van, mégis mi, magyarok ébredtünk fel elsőként, és riasztottuk fel a kábultan alvókat, mutattunk példát arra, mit és hogyan kell cselekedni – olvasható a Professzorok Batthyány Köre által közzé tett, az ország állapotáról szóló idei elemzésben.
A Náray-Szabó Gábor akadémikus vezette testület megfogalmazása szerint Európa védelme ma a schengeni határok védelmét, a szabályok betartását jelenti. Nagy szövetségeseink önkéntes erkölcsi fegyverletétele folytán azonban még magukat sem képesek megvédeni, így a segítségükben sem bízhatunk, csakis a közös sorsban felvértezett visegrádi államokéban – olvasható az elemzésben, amelyben kitérnek arra is, hogy az unió internacionalista humanizmusának kórjával a zsidó-keresztény humanizmust, a felvilágosodott patriotizmust kellene szembeszegezni.
Az állami földek árverezése kapcsán megállapítják, bár vannak vitatható körülmények, az, hogy az állam most az eladást választotta, a háromszáz hektáros tulajdoni maximum mellett is minden bizonnyal egészségesebbé teszi a birtokszerkezetet. Pozitívum továbbá, hogy így fokozatosan kiküszöbölhetik a földbérlet körüli, ismétlődő konfliktusokat. A testület hitelt ad annak, hogy a megállapított szabályozás kielégítő biztosíték az ellen, hogy a föld jogtalanul külföldiek kezébe kerüljön, elismerve, „nagy a kísértés a korrupcióra”.
Az elemzők kiemelik a jövő szempontjából elsődleges népesedési helyzetet, mondván, a demográfiai stagnálás az emberi kapcsolatok válságának csak következménye, amit a modern élet számos vonása idéz elő. A családoknak stabilitásra és harmóniára van szükségük, s ez kevéssé függ az anyagiaktól. Így a családbarát politikán túl – írják – arra lenne szükség, hogy tömegek találják meg ismét a házasságon alapuló család szépségét.
Az egészségügy kapcsán arra jutottak, a beruházások tekintetében kielégítő a fejlődés, a működtetésre fordítandó pénzt azonban radikálisan növelni kellene, főként komoly fizetésemelésre van szükség. Az oktatás terén a professzorok ugyancsak finomhangolást szorgalmaznak, különösen az észszerűsítésre szoruló felsőoktatásban, ahol sürgető a bolognai rendszer kiigazítása, míg a gazdaságban az uniós források nélküli majdani fejlődés megalapozása jelent kiemelt feladatot a kormánynak.