Belföld

Újabb jelentős bürokráciacsökkentés

Megszületett a végleges döntés a háttérintézmények átszervezéséről, valamennyi miniszternek adott feladatot a kormányfő

Az előkészítő munka, illetve a miniszteri lobbitevékenység miatt többhetes csúszással, de megszületett a kormányhatározat a háttérintézmények átszervezéséről és megszüntetéséről. A Magyar Közlönyben ismertetett döntés hetvenhárom helyett mintegy ötven szervezetet érint. Az átszervezés révén a tervek szerint az érintett állami feladatok ellátása húsz százalékkal olcsóbb lesz.

egészségpénztár 20160615
Költözés előtt. Az egészségpénztár egyes feladatait a humánminisztérium vesz majd át (Fotó: Nagy Balázs)

Az átalakítás több lépcsőben, ütemezetten történik, a rendszer működését nem veszélyezteti – osztott meg részleteket Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) átszervezésével kapcsolatban, egy ellenzéki parlamenti kérdésre adott írásbeli válaszában. Az OEP egyike annak a több mint ötven állami háttérintézménynek, amely jogutódlással szűnik meg vagy olvad be egy másik szervezetbe, minisztériumba. A listát hetek óta ígéri Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, ám csak a hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg a vonatkozó kormányhatározat. Az eredeti lajstromon egyébként még hetvenhárom tétel szerepelt, sajtóhírek szerint az egyes tárcavezetők az elmúlt időszakban komoly lobbimunkát folytattak egy-egy intézmény megmentéséért. Végül csupán egy jogutódlás nélküli megszűnésről született döntés, ez a Design Terminál, amelyet azonban az Emmi új keretek között, részben piaci alapon működő szervezetként tovább működtet, az üzleti és kulturális tehetséggondozás területén.

A legtöbb változás amúgy is a humántárcát érinti, ahol öt egészségügyi háttérintézmény már korábban megszűnt. A mostani döntés alapján, legkésőbb január 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság névváltoztatással Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működik tovább, amely átveszi az OEP pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatait is. A Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatal 2017. március 31-i határidővel, a korábbi bejelentésnek megfelelően a Magyar Államkincstárba olvad, az OEP egyebekben az Emmi része lesz.

Szintén a minisztériumba olvad a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet, a Türr István Képző és Kutató Intézet, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet is megszűnik, feladatait a Magyar Nemzeti Filmalap látja majd el. Megszűnik továbbá a Nemzeti Művelődési Intézet, ennek feladatai a Népfőiskola Alapítványhoz kerülnek, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézeté pedig a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-hez. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központba olvad az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, az Országos Vérellátó Szolgálat, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ, valamint az Országos Epidemiológiai Központ, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága pedig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe.

A Földművelésügyi Minisztérium esetében az Országos Környezet­védelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a Pest Megyei Kormányhivatalba olvad be, a Földmérési és Távérzékelési Intézet pedig a fővárosi kormányhivatalba. Jogutódlással megszűnik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hatósági feladataiban a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak majd el.

A Belügyminisztériumba olvad a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatá­sok Központi Hivatala. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állampolgársági és névváltoztatási feladataiban a kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok járnak majd el. A belügyminiszter anyakönyvi, névváltoztatási és állampolgársági feladatai a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerülnek.

A Honvédelmi Minisztériumba olvad többek között a HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal, az Igazságügyi Minisztériumba az Igazságügyi Hivatal, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek pedig összeolvad a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézettel. A Balassi Intézet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba olvad, a Külügyi és Külgazdasági Intézet felada­tait pedig a Demokrácia Központ Közalapítvány veszi át.

A Miniszterelnökséghez került a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, míg a fővárosi kormányhivatalhoz a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal. A fejlesztési minisztériumba olvad a Közlekedésbiztonsági Szervezet, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság. Most az illetékes minisztereken a sor, hogy kidolgozzák a részleteket. Arra Lázár János már korábban is utalt, s ez szerepel a mostani határozatban is, hogy az új szervezetek csak az eddigi források mintegy nyolcvan százalékával tervezhetnek jövőre.


Kormányablakok bővülő feladatkörrel

Újabb feladatokkal bővül a kormányablakok tevékenységi köre, a jövőben például a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet is ott lehet intézni. Az erről szóló rendelet szintén a közlönyben jelent meg. A módosítás értelmében a kormányablakokhoz több mint száz újabb ügyben lehet fordulni, így például a fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát érintő lényeges tények, körülmények megváltozásának bejelentését, a telepengedély kiadására irányuló kérelmeket is fogadják - és továbbítják - a kormányablakok. Egyebek mellett még az „alkalmi rendezvényen, közterületi értékesítés keretében a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal történő nemesfém-forgalmazásra irányuló kereskedelmi tevékenység folytatásának bejelentése”, továbbá a lovas szolgáltató tevékenység folytatásának bejelentése, illetve a nyilvántartásból való törlés iránti kérelem is intézhető a kormányablaknál. A kormány ugyancsak döntött arról, hogy kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a magyar–szerb határszakasz műszaki zárjának technikai megerősítését, valamint az ezt a célt szolgáló infrastrukturális fejlesztések megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.