Belföld

Újabb felzárkózási kezdeményezések

Hamarosan akár meg is szűnhet az iskolai szegregáció vádjával Magyarország ellen indított brüsszeli kötelezettségszegési eljárás

Többmilliárdos keretösszeggel hirdet felzárkózási programokat a szociális államtitkárság. Úgy vélik, az eddigi eredmények azt mutatják, az irány jó.

Információink szerint lényegében meggyőzte az Európai Bizottság illetékeseit az a törvénymódosító javaslat, amelyet az Igazságügyi Minisztérium nyújtott be az Országgyűlésnek nemrég, a nemzetiségi és egyházi oktatást érintő változtatással. Megírtuk, a brüsszeli testület Jávor Benedek PM-es EP-képviselő panasza nyomán kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben, a roma gyermekek vélt elkülönítése okán.

A kormány visszautasította a vádakat, egyértelműsítve: elutasítják a szegregációt, a procedúrát pedig a magyar migránspolitika elleni bosszúnak nevezték.

Mindazonáltal az Emberi Erőforrások Minisztériumának közreműködésével megszületett az indítvány, amely már a parlamenti végszavazás előtt áll. Ebben rögzítik: a vallási meggyőződésen alapuló oktatás nem vezethet etnikai alapú, tiltott megkülönböztetéshez, illetve a nemzetiségi oktatásnak az állami oktatással megegyező, átlagos színvonalon kell biztosítania az ismeretátadást.

Egy tegnapi háttérbeszélgetésen Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár lapunk felvetésére tisztázta, az előterjesztésnek nincs köze a korábban szegregációval vádolt, ám a Kúria által „felmentett” nyíregyházi egyházi iskola ügyéhez. Az ellenzéki sajtóorgánumok által – tévesen – beismerésként és hátraarcként értelmezett, legújabb előterjesztés indoklása is kitér arra, hogy nincs szó többről, mint a „joggyakorlat megfelelő orientálása és egységesítése érdekében” a garanciák részletesebb kibontásáról.

Langerné a háttérbeszélgetésen szólt arról is, munkacsoport dolgozik azon, miként lehet „rendszerbe állítani”, vagyis normatív, költségvetési finanszírozásúvá tenni az egyre bővülő Tanoda-programot. Megjegyezte, a háromévesnél kisebb gyermekeket, illetve családjukat segítő, a korai fejlesztést erősítő Biztos Kezdet Gyerekházak esetében ez már megtörtént, ami a folyamatosságot és kiszámíthatóságot erősíti. Hangsúlyozta, 2010 környékén ezernyolcszáz, ma már mintegy nyolcezer iskolás jár tanodába.
Bejelentette: hárommillárd forintos kerettel folytatódik a Nő az esély elnevezésű projekt, amely hátrányos helyzetű, zömmel roma nőknek biztosít szociális és gyermekjóléti képzést, majd elhelyezkedést. Ugyancsak nem előzmények nélküli az a kezdeményezés, amely szintén hárommilliárdos kerettel indul, és nehéz sorsú középiskolásoknak segít a felsőoktatásba való bejutásban. Továbbra is elérhető többek között a hatmilliárdos Útravaló-ösztöndíjprogram, illetve folyamatosan bővül a roma szakkollégiumi hálózat. A felzárkózási programok kapcsán elmondta, szinte valamennyi esetben végeznek mentorálást, és külön hangsúlyt fektetnek a komplex megoldásokra, így a szülők, illetve a családok bevonására.

A helyettes államtitkár szerint az eredmények ha nem is adnak okot teljes elégedettségre, de visszajelzést adnak arról, hogy az irány jó. A Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) együttműködve mérnek, de a romák esetében így is csak néhány évre visszamenőleg lehet pontosnak mondható képet kapni. S bár a napokban a KSH legújabb publikált, 2015-ös adatai nyomán egyes sajtóorgánumok „lesújtó képről” írtak, elfelejtették hozzátenni, a tendencia egyértelmű javulást mutat. Például a roma diplomások aránya továbbra is csekély, csak minden századiknak van felsőfokú végzettsége, ám ez az arány néhány évvel ezelőtt lényegesen rosszabb volt.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom