Belföld

Új veszélyforrások

Felére csökkent a halálos gyermekbalesetek száma tizenöt év alatt

Négyévente átlagosan egyszer minden magyar gyermek bekerül az egészségügyi ellátórendszerbe valamilyen baleset miatt. A legfrissebb, 2016-os adatok alapján harmincezren szorultak kórházi felvételre, négyszázhetvenezren pedig ambuláns ellátásra.

Bár a halálos kimenetelű sérülések száma az elmúlt több mint másfél évtizedben a felére csökkent, a Magyar Gyermekorvosok Társasága hangsúlyozza: aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben új veszélyforrások jelentek meg, amelyek miatt egyre több a súlyos végtag- és fejsérülés. A szervezet közölte, nullától egyéves korig a veleszületett rendellenességek és a születés körüli (perinatális) halálozás a vezető halálokok, egyéves kor után külső okok – trauma, fulladás, égés, mérgezés – miatt következik be leggyakrabban tragédia. Mint írták, 2000-ben 667-en, 2016-ban 122-en haltak meg balesetek miatt. Az egytől tizenkilenc éves korcsoportban még mindig kétszer annyian (harmincnégy százalék) halnak meg külső okok, trauma miatt, mint daganatos megbetegedések (tizennyolc százalék) következtében.

A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a baleseti sérülések egy része megelőzhető lenne. Tapasztalataik alapján az utóbbi években megsokszorozódtak a szülői gondatlanságból fakadó, új típusú nyári gyermekbalesetek, például a trambulinbalesetek, amelyek nehezen gyógyítható, súlyos koponyasérüléssel is végződhetnek, vagy a biciklisbalesetek közül a küllőbalesetek, amelyek szélsőséges esetben, következményként akár a láb növekedési problémáival járhatnak.

Bene Ruzsena, az Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központ osztályvezető főorvosának tájékoztatása szerint a részlegükre érkező gyermekek harmada hároméves kor alatti, ők konyhai, fürdőszobai balesetből adódó sérülésük súlyossága miatt gyakorta kerülnek intenzív osztályra.