Belföld
Új tanácsadó testület alakul hamarosan, régi célok érdekében
Novák Katalin vezeti a nemzeti önkéntes tanácsot
Az önkéntesség területén tevékenykedő, felelősséggel bíró civil, egyházi és gazdasági szereplők, továbbá a kormányzati szakpolitika irányítóinak együttműködését elősegítő és becsatornázó, javaslattevő, véleményező és tanácsadói testület létrehozását tervezi a kormány, az erről szóló határozat tervezete meg is jelent már a kormányzati honlapon. A grémium elnevezése: Nemzeti Önkéntes Tanács, ami egyúttal arra is utal, hogy a szervezet a még 2012-ben megalkotott, és 2020-ig szóló, Nemzeti Önkéntes Stratégia szellemében látna munkához.
Az elképzelések szerint a tanács az elé kerülő elképzelések és koncepciók mentén akár törvényalkotást, illetve -módosítást is javasolhatna az Országgyűlés részére, segítve a vonatkozó intézkedések és programok összehangolását. A testület vezetője az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, azaz Novák Katalin. A tagságban helyet kapna az Országos Fogyatékosságügyi Tanács, a Karitatív Tanács, az Idősek Tanácsa, továbbá a katolikus, a református és az evangélikus egyház, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének egy-egy képviselője. Részt venne a testület munkájában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kijelölt személy is, valamint az „önkéntesség kultúrájának előmozdítása érdekében működő” egyesületek és alapítványok képviselői. Ezen túlmenően több minisztérium részéről is ott lesznek majd az üléseken, tanácskozási joggal. A tagságért díjazás nem jár, de a felmerülő költségeket megtéríti a szaktárca. A testület évente háromszor ülésezne, zárt körben, a részletes működésről pedig majd Balog Zoltán miniszter dönt. Miután a kormány elfogadja a tervezetet, a tanácsot hatvan napon belül meg kell alakítani.
Az említett stratégia számos célt és határidőt állapított meg, idén december végéig például azt, hogy az állami források lehetőségeinek függvényében olyan pályázati programot indítanának el, amely az „önkéntességen keresztül integrálja a hátrányos helyzetű csoportokat”.
A kezdeményezés általános célja, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi felelősségvállalás jelentőségére, továbbá fogódzókat és iránymutatást adjon más háttérágazatok, így a szociális tevékenységek, az egészségügyi prevenció vagy éppen a természetvédelem számára.
A 2012-es tervek szerint egyébként hazánk 2020-ra felzárkózna azon uniós országok mezőnyébe, ahol az „egyének bevonása az önkéntesség kultúrájába már korai életkortól kezdődik, majd erősödik”. Valós veszéllyé válhat ugyanis, hogy a jóléti társadalom szélére sodródott egyének még nehezebben lesznek képesek felzárkózni, továbbá a helyi közösségekben, társadalmi környezetben jelentkező problémákra sem tudunk választ adni, ami befolyásolhatja akár az ország megítélését és teljesítményét is. A kapcsolódó kutatások igazolják – mutatott rá a stratégia –, hogy az önkéntesség a társadalomfejlesztési folyamat része, melynek középpontba állítása ezért kiemelten fontos teendő. A demográfiai folyamatok szempontjából ráadásul hazánk esetében is jelentős figyelmet kell fordítani az idősebb korosztály bevonására, amely rossz egészségügyi állapotban, sőt, olykor elszigetelten él, és szüksége lenne több, gyakoribb társas érintkezésre. Az önkéntes tevékenységet végzők szempontjából a munkaerőpiacra való bejutást, jelentős tapasztalatszerzést is jelenthet mindez.
Az elképzelések szerint a tanács az elé kerülő elképzelések és koncepciók mentén akár törvényalkotást, illetve -módosítást is javasolhatna az Országgyűlés részére, segítve a vonatkozó intézkedések és programok összehangolását. A testület vezetője az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, azaz Novák Katalin. A tagságban helyet kapna az Országos Fogyatékosságügyi Tanács, a Karitatív Tanács, az Idősek Tanácsa, továbbá a katolikus, a református és az evangélikus egyház, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének egy-egy képviselője. Részt venne a testület munkájában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kijelölt személy is, valamint az „önkéntesség kultúrájának előmozdítása érdekében működő” egyesületek és alapítványok képviselői. Ezen túlmenően több minisztérium részéről is ott lesznek majd az üléseken, tanácskozási joggal. A tagságért díjazás nem jár, de a felmerülő költségeket megtéríti a szaktárca. A testület évente háromszor ülésezne, zárt körben, a részletes működésről pedig majd Balog Zoltán miniszter dönt. Miután a kormány elfogadja a tervezetet, a tanácsot hatvan napon belül meg kell alakítani.
Az említett stratégia számos célt és határidőt állapított meg, idén december végéig például azt, hogy az állami források lehetőségeinek függvényében olyan pályázati programot indítanának el, amely az „önkéntességen keresztül integrálja a hátrányos helyzetű csoportokat”.
A kezdeményezés általános célja, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi felelősségvállalás jelentőségére, továbbá fogódzókat és iránymutatást adjon más háttérágazatok, így a szociális tevékenységek, az egészségügyi prevenció vagy éppen a természetvédelem számára.
A 2012-es tervek szerint egyébként hazánk 2020-ra felzárkózna azon uniós országok mezőnyébe, ahol az „egyének bevonása az önkéntesség kultúrájába már korai életkortól kezdődik, majd erősödik”. Valós veszéllyé válhat ugyanis, hogy a jóléti társadalom szélére sodródott egyének még nehezebben lesznek képesek felzárkózni, továbbá a helyi közösségekben, társadalmi környezetben jelentkező problémákra sem tudunk választ adni, ami befolyásolhatja akár az ország megítélését és teljesítményét is. A kapcsolódó kutatások igazolják – mutatott rá a stratégia –, hogy az önkéntesség a társadalomfejlesztési folyamat része, melynek középpontba állítása ezért kiemelten fontos teendő. A demográfiai folyamatok szempontjából ráadásul hazánk esetében is jelentős figyelmet kell fordítani az idősebb korosztály bevonására, amely rossz egészségügyi állapotban, sőt, olykor elszigetelten él, és szüksége lenne több, gyakoribb társas érintkezésre. Az önkéntes tevékenységet végzők szempontjából a munkaerőpiacra való bejutást, jelentős tapasztalatszerzést is jelenthet mindez.