„Új taktikát választott az ellenzék”

Gulyás az ellenzék új taktikájának tudja be a frakciójának tagjait érintő vagyonosodási ügyek erőltetését, de úgy véli, van tanulsága is az ügyeknek: aki közhatalmat gyakorol, annak a saját vagyonával teljeskörűen el kell tudnia számolni, és emellett tisztában kell lennie azzal, hogy hol a határ a jólét és a luxus között egy olyan országban, mint hazánk.
„Túlléptünk az indokolatlanul gyakori alkotmánymódosítások időszakán” (Fotó: Kövesdi Andrea)
– A napokban leginkább a kötelező drogteszt tartja lázban a közvéleményt. Jogászként megvalósíthatónak tartja ezt a tervezetet?

– Attól függ, kinél. A gyermekek esetében – ahogyan Rogán Antal frakcióvezető is elmondta – ez önkéntesség alapján szóba jöhetne, ami ebben az esetben a szülői beleegyezést jelenti.

– Tényleg módosítani kellene az alaptörvényt is?

– Nem. Általánosságban is örülök, hogy túlléptünk az indokolatlanul gyakori alkotmánymódosítások időszakán. Az alaptörvényre és nemzetközi jogi kötelezettségeinkre tekintettel kell a törvényeket elfogadni. Ez erre az esetre is igaz, ami nyilván behatárolja, hogy ebből az ötletből mi és hogyan valósítható meg.

– Több szakember is megfogalmazta már a kritikáját ebben az ügyben, elég, ha csak Péterfalvi Attilára vagy Zacher Gáborra gondolunk. Nem lett volna célszerűbb előbb például megkérdezni az ő véleményüket, és utána bedobni az ötletet?

– A távollétemben megtartott frakcióülés döntését követően az én feladatom az volt, hogy egyeztessek az Igazságügyi Minisztériummal, és január végéig fogalmazzunk meg jogilag megalapozott véleményt arról, hogy a javaslat megvalósítható-e. Ennek a feladatnak eleget fogok tenni, szerintem Trócsányi László miniszterrel teljes egyetértésben tudjuk jelezni a frakciónak, hogy mi az, ami jogilag lehetséges, és mi az, ami nem. Ezzel együtt meglepve nézem azt az elképesztő gyűlölködést, ami a javaslat kapcsán kialakult, mert annyit mindenféleképpen rögzítsünk: a jelenlegi fiatalságnál az egyik legkomolyabb probléma a drogkérdés. Ennek a felismerése szerintem nem igényel politikai szimpátiát. Utána lehet vitatkozni azon, hogy a megoldási javaslat jó, rossz, esetleg pocsék, kivitelezhető vagy kivitelezhetetlen. De még a probléma felismerésének jogossága miatt indokolt méltányosságot sem látom az ötlettel és különösen a javaslattevővel szemben.

– Hasonló vitákat szült a vasárnapi zárva tartás ötlete is. Ezt hogyan lehet kezelni?

– Ez másfajta ügy, amely nem vet fel jogos alkotmányossági aggályokat. Akik a frakcióban lefolyt vitában – az én véleményemmel szemben – a vasárnapi kötelező pihenőnap bevezetése mellett érveltek, azt mondták, nem biztos, hogy ez a döntés népszerű lesz, de van olyan társadalmi haszna, amely miatt mégis megéri elfogadni. Senki nem gondolhatja, hogy ma multinacionális cégeknél bármely munkavállaló azt mondhatja: nem akarok vasárnap dolgozni. Ha így tesz, nagyon hamar elvesztheti az állását. Így a legfontosabb érv az volt, hogy a kereskedelemben vasárnap ne lehessen senkit munkára kötelezni, ehhez pedig hasonlóan hatékony, a gyakorlatban is érvényesíthető más eszközt az előterjesztők nem láttak. Én sem gondolom, hogy a döntés a gazdaságra kimutatható negatív hatással lesz. A politikai következményeket pedig a döntés után kénytelenek vagyunk vállalni.

– Többen népszavazás kezdeményezését helyezték kilátásba, ha átmegy a javaslat. A Fidesz mit szólna egy referendumhoz?

– Nem hiszem, hogy ebben a témában olyan referendumot lehetne tartatni, ahol a részvétel elérné az érvényességhez szükséges ötven százalékot. Mindenkinek meg kell fontolnia, hogy megér-e ez egy eredménytelen politikai akciót. Itt egy teljesen legitim, ha úgy tetszik, „európai” vitát folytatunk, hiszen Magyarországon ugyan más volt a gyakorlat az elmúlt huszonnégy évben, de Nyugat-Európa több EU-tagországában már szombat délutántól jelentős nyitvatartási korlátozások vannak, és teljes a tilalom vasárnap.

– Az internetadó, ahogy korábban fogalmazott, társadalmi egyet nem értéssel találkozott. Mi lesz, ha ezek a tervek is hasonló reakciókat váltanak ki?

– Az internetadóval az volt a baj, hogy annak első változata nemcsak népszerűtlen volt, de társadalmilag sem lett volna hasznos. Az a minimális költségvetési bevétel, amit ezzel az adóval el lehetett volna érni, az nemcsak a népszerűségvesztéssel nem állt volna arányban, hanem azzal a kárral sem, amit az internet-felhasználásban okozhatott volna. Az eredeti szándék nem erre irányult, de az elsőként benyújtott rossz javaslat után a helyzet már menthetetlen volt, így a kormány – meghallva a tüntetők hangját – levetette napirendről a kérdést.

– Orbán Viktor kormányfő azt mondta, ez a vita félrement. Hibázott valaki?

– Általánosságban óvnék attól, hogy a tartalmi hibákat kommunikációs hibákkal magyarázzuk. Egy rossz döntést nehéz jól kommunikálni.

– Már többen elmondták: ha a Fidesz elvesztené februárban a veszprémi időközi országgyűlési képviselő-választást, akkor sem kerülne veszélybe a kormányzás. Nincs tétje akkor ennek a voksolásnak?

– Az ottani eredmény fontossága sokkal inkább szimbolikus, mint gyakorlati. Az ország nagyon jól kormányozható a mandátumok több mint felével, de ez valóban egy olyan körzet, ahol nemcsak Navracsics Tibor nyert húszszázaléknyi különbséggel, hanem megközelítőleg a Fidesz-lista is. Ezért azt a körzetet meg kell nyerni, és nagyon meg lennék lepve, ha ez nem sikerülne.

– Mennyire foglalkoznak a frakcióban a Fidesz politikusait érintő vagyongyarapodásokkal, külföldi utakkal és hasonló ügyekkel?

– Az ellenzék stratégiát váltott. Belátta az elmúlt négy év kudarcát, amelynek során azt próbálta bebizonyítani, hogy ez a kormány antidemokratikus lépéseket tesz. Erre idén három demokratikus választáson adtak csattanós választ a szavazók. Az ellenzék ezután választott egy másik utat. A médiaadó miatt bosszúszomjas és már a kiegyensúlyozottság látszatára sem ügyelő RTL Klub hathatós támogatásával korrupciós vádakkal illeti a kormánypártok tagjait. Ez a helyzet azonban nem változtat azon, hogy aki közhatalmat gyakorol és a közéletben vesz részt, annak a saját vagyonával teljeskörűen el kell tudnia számolni. Ez alapvető jogi követelmény. Van viszont egy, a polgári jó ízlés fontosságát mutató, erkölcsi természetű tanulsága is az ügynek: Magyarország összességében ma is egy szegény ország, ezért ha valaki közhatalmat gyakorol – hiába szerezte minden vagyonát jogszerűen –, akkor is tudnia kell, hol a határ a jólét és a luxus között. Szerintem nem gondolják a választók, hogy egy miniszter teljesen átlagos életet él, és nem is várják ezt el, de van olyan mértékű luxus, amitől egy politikus a mai Magyarországon jobb, ha távol tartja magát.

– A kitiltási ügy legújabb fejleménye, hogy a kormányfő gyakorlatilag felszólította Vida Ildikót, az adóhatóság vezetőjét, perelje be André Goodfriendet. Azóta ezt Vida Ildikó meg is tette. Hogyan, miért és hol lehet perelni az amerikai ügyvivőt?

– Attól függ, milyen eljárásról van szó. Pert lehet indítani diplomata ellen személyiségi jogsértés megállapítása érdekében, de ez csak akkor folytatható le, ha felmentik őt a diplomáciai mentesség alól. Ebben az adott állam külügyminisztériuma az illetékes. A másik lehetőség, ha vízumigényléssel él bárki, akit az Amerikai Egyesült Államokból kitiltottak, akkor a kitiltó határozattal szemben amerikai bíróság előtt speciális jogorvoslati lehetőség biztosított lehet. Személyiségi jogsértésért lehet csak perelni valakit, rágalmazásért nem, mert ez utóbbi büntetőjogi tényállás, ott feljelentést lehet csak tenni. Egy személyiségi jogi perben korrupciós vádat megfogalmazó személynek kell bizonyítania, hogy állításai a valóságnak megfelelnek.

– De valószínűleg egy ilyen per sem zárulna le gyorsan. Ez az egyetlen út, hogy kiderüljön, mi a konkrét korrupciós ügy?

– Ezeket a vádakat egyértelműen csak jogi eszközökkel lehet tisztázni. Az igazság fontosabb a gyorsaságnál.

– Az Alkotmánybíróság (AB) új elnöke azt mondta, hogy a bizalom jeleként értékelné, ha az AB működését érintő korlátozások csökkennének. Ön már többször jelezte, hogy ez egy jogos igény.

– Egyetlenegy korlátozásról van szó, hiszen az alkotmányjogi panasz bevezetésével még bővült is az AB jogköre. Nevesül arról, hogy az AB költségvetési tárgyú törvényeket is vizsgálhat és megsemmisíthet ugyan, de csak meghatározott alapjogok sérelme esetén. Ez 2010 őszén az ország akkori gazdasági helyzetében egy jogos félelemre adott vitatható válasz volt, hiszen nyolc év szocialista kormányzás után az új kormánynak az államcsőd szélén kellett egyensúlyoznia. Ma viszont az elmúlt négy évben folytatott kormányzati gazdaságpolitika eredményeinek köszönhetően már nem látok hasonló veszélyt. Ez a változtatás viszont már valóban alkotmánymódosítást igényelne.