Belföld
Új szabályok az egyházi törvényben
A szocialistáké nem, a többi parlamenti párt frakciója azonban – egyelőre – támogatja a tervezett és szükséges módosításokat
Ötpártiról négypártira zsugorodott az egyházügyi törvény módosításáról folytatott egyeztetés. Az MSZP-s Bárándy Gergely ugyanis tegnap bejelentette, mivel a szövegbe az ellenzéki pártok egyetlen érdemi javaslata sem került be, ezért nem támogatják a tervezet elfogadását. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor később úgy nyilatkozott, van esély arra, hogy „megfelelő kompromisszumok mellett” a Jobbik és az LMP is megszavazza a tervezett módosítást, amelyre egyébként azért van szükség, mert korábban több vallási szervezet is az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Strasbourg pedig az ő javukra döntött, de más uniós és nemzetközi testület, sőt az Alkotmánybíróság is bírálta a jogszabályt.
Kósa tegnapi sajtótájékoztatóján rámutatott, kétharmados törvényről van szó. Vagyis nem elég, ha csak a kormánypárti képviselők szavazzák meg. A szocialisták magatartásáról azt mondta, nem érti, ám lehet, hogy ha ezen a területen is változtatnak, akkor eggyel kevesebb terület lesz, ahol „demokráciaügyben fel lehet jelenti Magyarországot” az EU különböző szervezeteinél. Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes megerősítette: az eddigi, talán leginkább kifogásolt szabályozáshoz képest a bírósági nyilvántartásba vétel az egyházi elismerés része lesz, a szervezeti formák között pedig meghagyják a vallási egyesületet. Amennyiben valakinek három évre visszamenőleg legalább négyszáz szja-felajánlása van, nyilvántartásba vett egyházként működhet, erről dönt majd a bíróság. Ha viszont valakinek öt éven keresztül átlagosan több mint négyezer szja-felajánlása van, már bejegyzett egyház lehet. További változás lenne, hogy az Országgyűlés kétharmados többséggel valamely bejegyzett egyházzal átfogó megállapodást köthetne. Ez azonban szimbolikus döntés lenne csupán, a történelmi felekezeteket érintené, finanszírozási és státusbeli különbségtétellel nem járna.
Mind a nyilvántartásba vett, mind a bejegyzett egyház kiegészítő egyszázalékos támogatásra lesz jogosult, az egyházak közcélú támogatásokat társadalmi jelenlétüknek megfelelően, tehát – lényegében – a népszámlálási eredmények alapján kaphatnának. Gulyás nem tartja visszalépésnek a javaslatot a korábbihoz képest, szerinte nem volt hiábavaló az egyházügy újraszabályozása, hiszen – emlékeztetett – „elképesztő visszaélések” voltak ezen a területen. Márpedig ezeket sikerült megszüntetni.