Belföld

Új megközelítés az egészségügyben

Kisebb műtéteknél két-három hónap, a nagyobbaknál legfeljebb fél év lehet a várakozási idő az államtitkárság tervei szerint

A várólisták kezelésére vonatkozó „új megközelítés” annyit jelent, hogy a rövidebb várakozási idő érdekében az egészségügyi ellátók a többi kórháztól is vehetnek át műtéteket – válaszolta lapunk megkeresésére az egészségügyi államtitkárság. Az április 1-jétől életbe lépő kórházi struktúraváltásról annyit közöltek, konkrét kérdésekre csak a „döntések megszületése után” tudnak választ adni.

korhaz
Az uniós átlaghoz csökkentenék a várakozási időt (Fotó: Kövesdi Andrea)

Új megközelítésben kezeli az egészségügyi államtitkárság a várólisták csökkentését, így a területre szánt, összesen hatmilliárd forintos támogatáson túl változik az eljárások rendje is. Lapunk kérdésére közölték, céljuk, hogy Magyarországon a közfinanszírozott ellátásban az arra jogosult betegeknek ne kelljen hosszabb ideig várakozniuk az életminőséget, életkilátásokat jelentősen befolyásoló betegségek kezelésére, mint az unió más tagállamainak átlagos várakozási ideje. Mindez a kisebb műtétek esetében két-három hónapot, a nagyobb beavatkozásoknál legfeljebb fél évet jelent.

A közlés szerint tavaly év végén huszonöt kórház között egymilliárd forintot osztottak szét – ezekben az intézményekben előfordult olyan páciens is, akit 2013. január 1-je előtt írtak fel adott várólistára. A tervek szerint ebből a pénzből, ahogy azt lapunk korábban megírta, ezerötszáz beteg esedékes műtétjét végezhetik el. A további ötmilliárdos támogatásból, melynek fedezete szerepel az idei költségvetésben, minden, várólistát vezető kórház kaphat, ahol a betegek várakozási ideje meghaladja a célként kitűzött időkeretet.

A listák kezelésére kidolgozott programot már megtervezték, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pedig korábban felmérte az intézmények teljesítőképességét, illetve a kórházak elküldték saját vállalásaikat azzal kapcsolatban, hány beteget tudnak a saját, s hányat más intézményi várólistákról ellátni. Az „új megközelítés” tehát annyit jelent, hogy a rövidebb várakozási idő érdekében az egészségügyi ellátók a többiektől is vehetnek át műtéteket. Az államtitkárság hozzáfűzte, ez ellátásszervezési feladatokat is jelent, amelyet az OEP várólistánként, külön „csoportokban” végez.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár néhány nappal ezelőtt tudatta, elkészültek az egyeztetési anyagok a kórházak átszervezésével kapcsolatban, megyei szinten pedig körvonalazódnak a szükséges megállapodások. Ezzel kapcsolatban az államtitkárság azt írta, valamennyi megyében zajlik az intézmények által megküldött szakmai programok összegzése, felülvizsgálata és értékelése, ám a változásokra vonatkozó konkrét kérdésekre csak a „döntések megszületése után” tudnak választ adni.

Rákérdeztünk arra is, mi történik majd abban az esetben, ha a struktúraváltás ellenére lesznek olyan kórházak, ahol nem tudják megakadályozni az eddig folyamatosan halmozódó tartozások újratermelődését.
A lapunknak megküldött válasz szerint a március 1-jétől működő Állami Egészségügyi Ellátó Központ éppen azért jött létre, hogy „az újraszervezett működési rendben” segítséget nyújtson a kórházaknak az újabb eladósodás elkerülésében. A Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságokkal való szakmai együttműködés módjáról zajlanak az egyeztetések, vagyis nem kizárt, azok az átalakítás után is megmaradnak.


Szakdolgozói életpálya készül az idén

Orbán Viktor utasította az Emberi Erőforrások Minisztériumát: dolgozzák ki, az év második felében pedig terjesszék a kormány elé az egészségügyi szakdolgozók életpályamodelljét – mondta Zombor Gábor szombaton, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nagygyűlésén. A Népszabadság beszámolója szerint a szakállamtitkár se igent, se nemet nem mondott a havi ötvenezer forintos bérkövetelésre, mondván, szimpátiája dacára ez a kormány hatásköre. Az érintettek átlagbére jelenleg száznegyvenezer forint, amivel a Központi Statisztikai Hivatal kereseteket rangsorba állító listáján az utolsó helyen állnak. Zombor Gábor ugyan ígéretet nem tett, ám az általuk összeállított tizenkét pont mindegyikét támogatta, melyben a többi közt életpályamodellt, munka- és védőruhát, illetve közlekedési támogatást is megjelöltek. Bejelentette továbbá, hogy az otthonápolás négymilliárd forintos kasszáját jövőre várhatóan megduplázzák, a nővérszállók felújítására, építésére pedig tizenötmilliárdot fordítana a kormány.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom