Új gyülekezési szabályok, ellenzéki hisztériakeltés

Új gyülekezési törvényre tesz javaslatot a kormány, a tervezet, amely a többször módosított, 1989-es jogszabályt váltaná fel, a héten került a parlament elé. Az indítvány egyebek mellett megerősítené: mindenkinek joga van, hogy engedély vagy – meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

Az ellenzék nekiesett a tervezetnek, a Gyurcsány-féle DK és az MSZP is elfogadhatatlannak nevezte, akárcsak a Soros-féle Amnesty International és a TASZ. Azt kifogásolják, hogy az új szabályozás több lehetőséget teremt a hatóságoknak, hogy elutasítsák egy tervezett rendezvény engedélyezését.

Megkeresésünkre Deák Dániel elemző kijelentette, a magyar hatóságok az elmúlt években a nyugat-európai országok számára is példaértékű módon bonyolították le, illetve biztosították az utcai demonstrációkat. Míg hazánkban akár a több tízezres kormányellenes tiltakozások is mindenféle rendőri túlkapás nélkül zajlanak, addig például Franciaországban rendszeresen gumibotokkal és vízágyúkkal verik szét a megmozdulásokat. Rámutatott egyúttal arra: fontos alapelv, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Ennek érvényesítése érdekében szükséges volt korrigálni a gyülekezési jogról szóló rendelkezéseket, ugyanakkor a mostani változtatások egyáltalán nem csorbítják az állampolgárok jogait, csupán megteremtik a különböző alapjogok közötti egyensúlyt.

„A népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működésének védelme érdekében, illetve egyéb alkotmányos jogok és alkotmányos értékek védelmében a világon mindenhol jogszerű a gyülekezési jog arányos korlátozása. Németország egyes tartományaiban például sem vasárnap, sem pedig ünnepnapokon nem rendezhetnek utcai tiltakozásokat, mások nyugalmának védelme érdekében. Mégsem beszélhetünk arról, hogy Németországban ne lenne demokrácia, illetve súlyosan korlátoznák az emberi jogokat” – részletezte Deák Dániel. A Figyelő főmunkatársa szerint mindezek fényében érthetetlen az ellenzéki hisztériakeltés, miszerint a mostani változtatásokkal lehetetlenné tennék, hogy tiltakozásokat szervezzenek Magyarországon. A mostani változtatások csupán az eddigi anomáliákat rendezik, továbbra is kimondják a törvényi rendelkezések, hogy mindenkinek joga van, hogy engedély vagy – meghatározott kivételekkel – akár előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, illetve azokon részt vegyen – szögezte le a szakértő.