Új egyházügyi jogszabályt készítenek elő

Elindult egy új egyházügyi koncepció kidolgozása, a kodifikációs munka azonban várhatóan csak 2015-ben kezdődik – erősítette meg lapunk megkeresésére az Igazságügyi Minisztérium. Közölték, a cél az, hogy a „nemzeti értékeinket, az európai normákat és a jogállamiság kereteit figyelembe vevő, a lelkiismereti és vallásszabadságot megfelelően széles körben biztosító, időtálló szabályozás szülessen, amely rögzíteni fogja az egyházak önrendelkezési jogát és egyenjogúságát, az állam semlegességét és a vallási közösségek, egyházak működésének kereteit”. A jelenleg hatályos egyházügyi jogszabály sorsa igencsak hányattatott. Elődjét, a még a pártállam idején készített törvényt rengetegen kritizálták, mondván, túl megengedő a jelentős kedvezményekkel járó egyházalapítások esetében. Kétségtelen: 2010-ben már csaknem kétszáz felekezet folyamodhatott az egyszázalékos adófelajánlásokért. Az alapos előkészítés révén benyújtott KDNP-s törvénytervezetet aztán 2011 decemberében a Fidesz az utolsó pillanatban alaposan átírta, jelentősen szigorítva a feltételeken.

A bejegyzés joga például a Fővárosi Törvényszéktől átkerült az Országgyűléshez. Ennek nyomán tiltakozási hullám tört ki, majd az Alkotmánybíróság először jogtechnikai okokból, később részben tartalmi kifogásokkal élve, megsemmisítette a jogszabályt. Azt a kitételt, amely szerint a parlament dönthet az elismert egyházak bejegyzéséről, a Ház 2013-ban beemelte az alaptörvénybe. Az ezt követően elfogadott, jelenleg is hatályos változat szerint bármely szervezet hívhatja magát egyháznak. A bevett egyházi státus ezzel együtt megmaradt, a korábbi szabályok meghatározó részét azonban kiterjesztették valamennyi vallási közösségre, jóval szélesebb körű autonómiát adva nekik. Ám a lényeg, a bejegyzés joga, megmaradt a törvényhozásnál.

A helyzet ugyanakkor ezt követően sem rendeződött teljesen, kisegyházak beadványa nyomán ugyanis a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta a magyar államot, mondván, a törvény sérti az érintett vallási csoportok egyesülési jogát és vallásszabadságát. Hazánk sikertelenül fellebbezett az ítélet ellen, így az érintett, részben egyébként ismeretlen vallási közösségek joggal követelhettek milliárdos kártérítést.