Ügynöklista önmagában nem létezik

Orbán Viktor az Echo Tv-nek adott interjúban vetette fel, hogy a levéltárak a nevek kitakarása nélkül adják ki a megfigyelteknek a rájuk vonatkozó dokumentumokat, majd a sértettek dönthetik el, mit hoznak nyilvánosságra. Megírtuk, hivatalosan a Fideszben még nem volt téma Orbán felvetése. A törvény szerint annyi a korlátozás, hogy más megfigyelt és harmadik személy adatait nem hozhatja nyilvánosságra a dokumentumokat megkapó érintett.

Az egyebek mellett a kommunista diktatúrát működtető legfontosabb párt-, állami és társadalmi szervek intézménytörténetének és vezető apparátusának feltérképezésével foglalkozó Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke, Földváryné Kiss Réka lapunknak hangsúlyozta, nagyon összetett kérdéssel állunk szemben.

A múltfeltárás és benne a kommunista állambiztonság működésének feltárása alapvető feladat. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ügynöklista önmagában nem létezik, a fennmaradt és rendelkezése álló iratanyag alapján a teljes hálózat nem rekonstruálható – tette hozzá. Önmagában egy név ráadásul nem jelent semmit, hiszen nem derül ki, hogy egy adott ügynök mit miért csinált, milyen jelentést adott le. Amíg nem tudjuk a név mögé odatenni az általa végzett tevékenységet, addig nem jutunk el a lényegig – mutatott rá az elnök. Hozzátette, volt olyan, aki szándékosan semmitmondó jelentéseket készített, míg mások mindenre kiterjedően tájékoztatták az állambiztonsági szerveket. Az ügynökök egyébként is az állambiztonság rendszerének csak egy szeletét alkották – hívta fel a figyelmet lapunknak nyilatkozva Földváryné Kiss Réka.