Ügyészségi osztály a korrupció ellen

 Elismerte, a büntetőeljárások végkimenetele nem mindig találkozik a közvélemény értékítéletével, a legtöbbször azonban részben vagy egészben osztja a bíróság az ügyészség álláspontját. A váderedményesség évek óta 96 százalék körül mozog, s még a bonyolult korrupciós bűnügyeknél is meghaladja a 91 százalékot.
„A legbonyolultabb ügyeken külön nyomozó csoport dolgozik” (Fotó: MH)
– Az ügyészi szervezet átalakításáról a nyilvánosság alig tud valamit, ha csak annyit nem, hogy ezeket nem csekély részben az elszaporodó korrupciós bűncselekmények indokolták. Ennek tükrében az ügyészség szervezetének megerősítése beváltotta a reményeket?

– A korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos szervezeti átalakításokat eddig is igen széles körben igyekezett bemutatni az ügyészség. A fejlesztéseinkről és a korrupciós nyomozások eredményéről az elmúlt három évben több mint ötszáz nyilatkozatot, közleményt adtunk ki. Polt Péter legfőbb ügyész 2010-ben egyértelmű célkitűzésként fogalmazta meg, hogy az ügyészség aktívabb szerepet kíván játszani a korrupció elleni harcban. E törekvés mentén, 2011 áprilisától a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatásköre kibővült azon közélet tisztasága elleni bűncselekmények nyomozásával, amelyek elkövetésével a városi, a megyei önkormányzat tagja, illetve a városi, a megyei, a regionális és az országos illetőségű közigazgatási szerv vezető beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan. Ezen sokszor szerteágazó korrupciós ügyek nyomozására egy külön osztály – a korrupció elleni ügyek osztálya – alakult meg, amely a KNYF hatáskörébe tartozó hivatalos személyek által sorozatos, illetve szervezett módon, valamint korrupciós jelleggel elkövetett bűncselekmények ügyében jár el.

– A hivatalos kommünikék nem szoktak említést tenni az elnevezésről. Ez ezek szerint egy nagyon titkos osztály?

– Nem titkos, bár szükségképpen titkokkal is dolgozik. A kommunikációnk az ügyészség egésze vagy egy-egy főügyészség eredményeiről szólnak. Ezen belül ritkán nevesítjük az egyes szervezeti egységeket. A KNYF-en belül ráadásul nemcsak a korrupció elleni ügyek osztálya, hanem más osztályok is foglalkoznak korrupciós ügyek nyomozásával. Ez egy széles körű csapatmunka.

 – A szervezeti átalakítások nyomán vontak-e már mérleget a korrupció elleni harcban?

– A korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó szervezeti átalakítás második üteme 2012. január elején valósult meg, a katonai ügyészség ügyészi szervezetbe történt integrációjával. Ennek következtében a korábbi területi katonai ügyészségek a KNYF regionális osztályaiként működnek. A regionális osztályok a közélet tisztasága elleni nyomozásokban is részt vesznek, ezzel is támogatva a központi szervezeti egység korrupció elleni tevékenységét. A hatásköri szabályok változásával egyidejűleg, a helyi nyomozó ügyészségek a főügyészséghez tették át az előttük folyamatban lévő, a fenti személyi kört érintő korrupciós ügyeik nyomozását. Ezt követően folyamatosan érkeztek és érkeznek magánszemélyektől, illetve a társhatóságoktól az ilyen tárgyú beadványok.

– A Nemzeti Védelmi Szolgálatnak milyen szerepe van a korrupció elleni harcban?

– A KNYF és a szolgálat között rendkívül jó munkakapcsolat alakult ki. A rendszeres konzultációk és egyeztetések eredményeképpen a korrupcióellenes tevékenység hatékonyabbá vált. A nyomozott ügyek között több olyan nagy tárgyi súlyú, bonyolult eset is van, melyben külön nyomozó csoport dolgozik. A korrupció elleni ügyek osztálya a megalakulása óta eltelt három és fél évben több száz üggyel foglalkozott. Eddig több ügyben sikerült átütő eredményt elérni, illetve több olyan eljárási cselekmény, nyomozati lépés történt, amely egyedi vagy újszerű megoldásokat tartalmazott. Vannak olyan ügyek – mint a Pálháza büntetőeljárás hatására lemondott polgármestere ellen vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatti eljárás, vagy az úgynevezett Wieszt-ügy –, ahol már a jogerős marasztaló ítélet is megszületett. Említhetnénk a volt martfűi jegyző ügyét is, akit jogerősen hat év szabadságvesztésre ítéltek hivatali vesztegetés és hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt.

– Egy közelmúltbéli konferencián nemrég szóba került, a tudományos-technikai fejlődés új távlatokat nyit a bűnüldözésben, és segítheti a legbonyolultabbnak számító korrupciós jellegű bűncselekmények feltárását is. Mi erről a véleménye?

– Az innováció a mi munkánknak is fontos területe. Részben összefüggött ezzel, hogy 2013-ban a főügyészség új székházat kapott. A katonai ügyészség 2012-es integrációja miatt a KNYF létszáma jelentősen bővült, de egymástól távoli budapesti épületekben működött, amely lassította a napi munkát. Ezért esett a választás a Központi Nyomozó Főügyészségre és annak budapesti regionális osztályára, hogy költözzön a felújított irodaházba, amely százharminc alkalmazott számára képes megfelelő munkafeltételeket biztosítani. A volt pénzverde épületének átalakítására a költségvetés nyolcszázmillió forintot biztosított, amelyet az ügyészség saját forrásaiból kétszázmillió forinttal kiegészített. Az ügyészek munkáját az új épületben korszerű eszközökkel felszerelt bűnügyi technikai labor, felismertető helyiség, bűnügyi technikusok, magasan képzett informatikusok és más szaktanácsadók segítik.

– Korunk egyik „zászlóshajója”, az informatika milyen szerepet tölt be a bűnüldözésben?

– A KNYF az elmúlt négy évben jelentős informatikai fejlesztést hajtott végre, melynek során a legmodernebb, elektronikus hitelesítést adó, nagy teljesítményű másoló és elemző rendszerek beszerzésére került sor. Az úgynevezett mobil klónozó rendszer lehetővé teszi, hogy egy házkutatás során az informatikus a helyszínen lemásolja a winchester, mobil adathordozó vagy mobiltelefon adattartalmát, hiteles módon. A bűnügyi laboratóriumban igazságügyi nyomszakértő, technikus és kriminalisztikai fényképész is tevékenykedik. A bűnügyi labor munkatársai a legmegfelelőbb tudományos-technológiai eszközöket és módszereket alkalmazzák. Ilyenek például a nyomok felkutatására szolgáló eszközök, vegyszerek, világítások, a rögzítésre használt anyagok, kép- és hangrögzítő eszközök, mikroszkópok. Hamarosan a labor rendelkezésére áll egy bűnügyi célú ujj- és tenyérnyomat felvételi munkaállomás, amely elektronikusan rögzíti és dolgozza fel az adatokat, és közvetlen összeköttetésben áll a bűnügyi nyilvántartó központi egységével.

– A politika szinte mindig zászlajára tűzi az elszámoltatást, amelyeknek az eredménye – a közvéleményben – megkérdőjelezhető. Ez nyomást jelent az ügyészség számára?

– A büntetőjog nem ismeri az „elszámoltatás” fogalmát. Amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, az ügyészség a kizárólagos hatáskörébe tartozó, továbbá a magához vont ügyekben a nyomozást lefolytatja, a többi esetben pedig felügyeli a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozásának törvényességét. A korrupciós vagy épp a szervezett jellegű gazdasági bűncselekmények igen bonyolultak, a bizonyításuk nehéz, összetett és sokszor időigényes. Mindez összességében azt eredményezi, hogy a nyomozások és a bírósági tárgyalások a nagyobb volumenű ügyekben több esetben elhúzódnak. A büntetőeljárások végkimenetele pedig nem mindig találkozik a közvélemény értékítéletével. A legtöbb esetben részben vagy egészben osztja a bíróság az ügyészség álláspontját. Az ügyészség váderedményessége évek óta 96 százalék körül mozog, amely még a bonyolult korrupciós bűnügyeknél is meghaladja a 91 százalékot.

– A nagyobb szabású korrupciós bűncselekmények bűnszervezeti alakzatot öltenek, ám ezek bizonyítása, lásd a Hunvald-, a Hunvald–Weinek- vagy akár a Hagyó-ügyet, mintha nehézségekbe ütközne a bíróságok előtt. Mi ennek a magyarázata?

– A bűnszervezet megállapíthatóságához számos egyidejű feltételnek kell a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint teljesülnie: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése. Ha bármelyik elem hiányzik vagy nem bizonyítható, nem állapítható meg a bűnszervezeti elkövetés. A tét igen nagy, hiszen amennyiben a bíróság megállapíthatónak látja a bűnszervezetben történő elkövetést, az jelentősen szigorúbb büntetéskiszabási feltételeket von maga után. És mindez nem csak az évek számában mutatkozik meg, hiszen például a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyonra is kiterjed a vagyonelkobzás, ahol ráadásul a bizonyítási teher is megfordul. Ez azt jelenti, hogy ellenkező bizonyításig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel alatt szerzett vagyont. Ez is a magyarázata annak, hogy az ügyészség – illetve vádemelés esetén a bíróság – igen körültekintően mérlegeli a bűnszervezet megállapíthatóságát. A kérdésében említett ügyek többsége nincs jogerősen lezárva, így végső mérleg emiatt sem vonható. Több jelentős ügyben ugyanakkor – például a kecskeméti maffiaperben – a bűnszervezetben történő elkövetést is megállapította a bíróság.

– Miután a bűncselekményben részt vevő bejelentő törvénymódosítás nyomán nem kap mentességet, csak korlátlan enyhítést, két év alatt nem érkezett bejelentés – hangsúlyozta egy előadó a Kriminálexpón. Mi a teendő?

– A régi Btk. 2011 végéig hatályos szabálya szerint az aktív vesztegető – tehát aki adja az előnyt – nem volt büntethető, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelentette, és az elkövetés körülményeit feltárta. Az úgynevezett passzív vesztegető – tehát aki kapja az előnyt – ugyancsak nem volt büntethető, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelentette, az elkövetés körülményeit feltárta, és további pluszfeltételként a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadta. Ezen szabály 2012. januártól úgy módosult, hogy már csak a büntetés korlátlan enyhítésére – illetve különös méltánylást érdemlő esetben a büntetés mellőzésére – ad lehetőséget a törvény a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben. A törvénymódosításra egyébként a GRECO ajánlása nyomán került sor. Adataink szerint ha nem is nagy számban, de ezen szigorúbb feltételek mellett is voltak, akik éltek a kedvezményes lehetőséggel.

Válogatott ügyek már bíróság előtt

A következőkben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) korrupció elleni ügyek osztálya eddigi munkáiból szemezgettünk. Összeállításunkban találhatnak adóhivatali tisztviselőkhöz és rendőrökhöz kötődő korrupciós ügyeket, nemzetközi szálakkal átszőtt fogadási csalást, és szót ejtünk a széles körben ismert Wieszt-ügyről is, amely már jogerősen befejeződött.

A vádemelést követően, 2012. november elején a NAV és a Központi Nyomozó Főügyészség vezetői – egy rendhagyó országos vezetői értekezlet keretében, a hasonló ügyek megelőzése érdekében – együtt értékelték ki a nyomozás tanulságait, külön is felhívva az adóhatóság illetékeseinek a figyelmét az egyes korrupciós kockázatokra, az esetleges figyelmeztető jelekre, a jellemző elkövetési magatartásokra.