Belföld

Túlságosan heterogén a „létminimum alatt élők” címkéjű csoport

Új szegénységi mutatót vezetnek be hamarosan

Küszöbön a létminimum új számítási módszere, a felülvizsgálat a végső szakaszba került – értesült lapunk. A részletek azonban egyelőre nem ismertek. A változás azért szükséges, mert az eddig alkalmazott módszertan nem fedi azt, amiről az elnevezés szól. A kormány részéről támogatják a statisztikai hivatal lépését.

Célegyenesbe került a létminimum számításának módszertani megújítása – értesült lapunk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatása szerint a „felülvizsgálat a végső stá­diumba ért, a hivatal munkatársai dolgoznak a részleteken, miután konzultáltak a megújításban érdekeltekkel”. A tervek szerint a vonatkozó munkálatokat még ebben az évben bemutatják a sajtó képviselőinek.

Korábban megírtuk, a cél, hogy feltárhatók legyenek a valóban legelesettebb társadalmi csoportok, s ne legyen félrevezető a mutató elnevezése. Ezért kezdődött meg tavasszal egy új, a magyar társadalomra relevánsabb, abszolút szegénységi mutató kifejlesztése. Ezt az a temérdek változás indokolja, amely az előző, 1996-os felülvizsgálat óta bekövetkezett hazánkban, például a lakosság fogyasztásában. A hivatal részéről már korábban utaltak arra: míg húsz éve nem volt félmillió, tavaly már a tizenkétmil­lióhoz közelített a mobil-előfizetések száma. Felmerült tehát, hogy az értelmezés szempontjából is kifogásolható, ha az átlagtól kevéssel elmaradók egy csoportot képeznek a valóban legelesettebbekkel, másrészt a „létminimum alatt élők” csoportja így kezelhetetlenül heterogén, és ez nem járul hozzá a legtöbb gondoskodást igénylő rétegek problémáinak megértéséhez, sem a kezeléséhez.

A KSH részéről már tavasszal leszögezték, befejezték az eddigi módszertanon alapuló publikációkat, és nemzetközi példákat is figyelembe véve kezdődik a munka az új mutató kidolgozásán. Az egyik lehetséges megoldás az Egyesült Államokban alkalmazott módszer átvétele – létminimum alatt él az, akinek a jövedelme kevesebb, mint az élelmiszerre fordított kiadásainak háromszorosa. Szóba jöhet az Európai Unió szintjén harmonizált, jövedelmi szegénységhez kötött abszolút szám, azaz egy jövedelemalapú mutató használata. A hivatal mindenképp konszenzusos megoldást szeretne, ezért a KSH-felhasználók széles körével, kutatókkal, szakpolitikusokkal és munkavállalói képviselőkkel kívánják végrehajtani a változtatást.
A kormány támogatja a hivatal lépését. Czibere Károly szociális államtitkár korábban lapunknak megerősítette, az eddig alkalmazott módszertan nem fedi azt, amiről az elnevezés szól. „Sőt súlyosan félrevezető. Akik valóban tenni szeretnének a szegénység ellen, azoknak érdekében áll, hogy olyan fogalmakkal dolgozzunk, ami a valóságot fedi” – mondta.