Tudatformálás sok kis lépésben, erős társadalmi támogatottsággal

– Három hónapja lépett hivatalba. Hogyan értékeli az előző zöldombudsman, Szabó Marcel örökségét?

– Óriási munkával elérte, hogy a hivatal valóban érdemivé tudjon válni. Egyébként huszonhat éve vele is együtt dolgozom a környezetvédelem érdekében. Összességében elismerés illeti mindenért, amit ombudsmanként tett, ám az általa elért legnagyobb eredmények közül kiemelkedik a Jövő Generációkért Felelős Intézmények Hálózata (Network of Institutions for Future Generations) nevet viselő nemzetközi szervezet, amely az ő kezdeményezésére jött létre 2014-ben egy Budapesten rendezett konferencián. A hálózat titkárságának a magyar intézményt választották a tagok, ezért e feladatokat az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala látja el itt Budapesten.

– Mi a fő célja a hálózatnak?

– Egyrészt az, hogy más országokban is nagyobb publicitást kapjon a környezettudatosság, másrészt ezek a szervezetek egymás között jó gyakorlatokat, megoldásokat cserélnek, rendszeresen szerveznek költséghatékonysági és környezetvédelmi céllal telefonkonferenciákat. A résztvevők új ötletekkel gazdagodnak, kiemelt szerepet kap a szakmai tapasztalatcsere. A hálózat tehát elsősorban a kapcsolattartásról és az inspirációról szól.

– Miként áll most a talajvédelem ügye, amelyet prioritásnak tart?

– A hivatal korábbi eredményei közül kiemelném a mezőgazdasági termőtalaj és a föld védelmének javítása érdekében a Magyar Tudományos Akadémiával közösen tett lépéseket. Ezt a témát a nemzetközi hálózaton belül is középpontba kell helyezni, mert habár az ENSZ mezőgazdasági szervezete és az unió is foglalkozik a talajok védelmével, egyik szinten sincsenek kellőképpen kidolgozott, hatékony szabályozások. Ehhez kellenek vizsgálatok, háttér-információk, amelyek alapján következtethetünk a talajok állapotára, az azokat érő hatásokra.

– Több komoly favédelmi projekt beindításában is közreműködött a hivatala.

– A Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzésében az együttműködés 2011-ben indult, amit Fülöp Sándor elődöm kezdeményezésére több egyházi vezető, szakmai és civil szervezet, valamint a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára is támogatott. Célom, hogy újra reflektorfénybe hozzam és népszerűbbé tegyem a kezdeményezést. A hasonló célú, de elsősorban az őshonos magyar típusokra épülő Fatestvér Program – igaz, nem kapott jogszabályi hátteret, de – ma is működik azon önkormányzatoknál, amelyek ezt önkéntesen felvállalják, részben helyi civil szervezetekkel közösen. Az ilyen és hasonló programokra egyre nagyobb szükség van az illegális fakivágások miatt, és azért is, mert a levegő minőségének javításában is elsődleges szerepet töltenek be a növények. Talán meglepő tény, de a szmogos levegőnek nem az autóközlekedés, az ipar, hanem a lakossági fűtés az egyik fő oka. Ezzel kapcsolatban, bár születtek jogszabályok, az eddigi előrelépést kevésnek tartom.

– Mi lehetne a megoldás?

– A háztartásban alkalmazott tüzelőanyagok felhasználását is korlátozni és ellenőrizni kellene, amint az az ipar területén történik. Példaként vehetjük az olcsó lignitet, amelynek rendkívül alacsony a fűtőértéke, de nagy szennyezőanyag-tartalma van. Ebben az esetben a szociális érvelés nem megfelelő, ha a lakosság egészsége a másik oldal. A szennyezőanyag-tartalom (például kén) vagy éppen víztartalom szerint indokolt lenne korlátokat, illetve tilalmakat bevezetni. A hulladék bármely formájával történő fűtés tiltandó és szankcionálandó kell, hogy legyen.

– Melyek a hivatal jelentősebb futó projektjei?

– Az egyik legújabb projektünk az önkormányzatokhoz kapcsolódik. Mint ismeretes, október végéig településképi rendeletet kell elfogad­niuk az önkormányzatoknak a jellegzetes és értékes arculat megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme, egyben az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében. Ezzel kapcsolatban arra fogunk megoldást adni, hogy helyi szinten miként illeszkedjen a már hatályos rendezési tervekbe, a hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi programokba az új rendelet. A hivatal tehát még a nyári szünet előtt egy olyan javaslatcsomagot fog átadni az önkormányzatoknak, amely segít teljes összhangot teremteni a különböző programok között. Előzetesen elmondhatom, hogy a minisztérium, az önkormányzatok és az építészek is várakozással tekintenek a tárgyalások elé, amelyek eredményeként a javaslatcsomag készül. Mindamellett a közbizalmi rangsorban az első helyen végeztünk, jó érzéssel tölt el bennünket a magas társadalmi presztízsünk és az is, hogy komolyan veszik a megnyilvánulásainkat. Tudják, hogy a hivatalunk csak akkor tesz javaslatot, ha az indokolt. A szervezetem legnagyobb ereje a párbeszéd, ebben hiszünk. Mi érdeklődünk, kérdezünk, véleményt mondunk, majd javaslatot teszünk.

– Mi a véleménye Paks II-ről?

– Minden energiatermelést az összes környezeti hatásával együttesen kell nézni. Paks II sem jó vagy rossz önmagában, mert ha a környezeti feltételei biztosítottak, a nukleáris hulladék tárolását és elszállítását biztonságosan meg tudják oldani – a sugárszennyezett védőfelszerelésekét és a fűtőelemekét is –, nem lehet gond. Ez a lényeg. Ha energiahatékonysági kérdéseket is nézünk, nem biztos, hogy annyira és olyan mértékű energiamennyiségre lesz szükségünk, mint azt előre betervezzük. Az energiahatékonyság az elsődleges, a mindenképpen lehető legkevesebb energia felhasználására kell törekedni.

– Milyen lehetőségei vannak az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek az ombudsmani hivatallal való együttműködésre?

– A civil szervezetekkel hagyományosan kitűnő kapcsolatrendszerünk van, sok fórumnak és témának helyt adunk. Legutóbb a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF által hozott, a pálmaolaj óriá­si közvetett környezetkárosító hatását körüljáró konferenciának adtunk helyet. Aktív részesei vagyunk a zöld társszervezetek országos találkozójának, ahol előadást is fogok tartani. Nem csak a civil szervezetekkel, de a Köztársasági Elnöki Hivatallal és a Miniszterelnökséggel is folyamatos kapcsolatban vagyunk. Az önkormányzatokkal sokkal szorosabbra szeretném fűzni a kapcsolatunkat, különösen a településkép, településrendezés, települési zöldfelület témában. Jobban be lehetne vonni a polgármestereket az együtt cselekvésbe, amire úgy látom, van igény a települések részéről. Óriási erő az önkormányzatiság, amit jelenleg nem használunk ki teljesen.

– Állatvédelmi kérdésekkel is foglalkoznak?

– Szeretnénk ebben is önállóan a hatékonyság tekintetében vizsgálódni és jogalkotási javaslatot is fogunk tenni, de ez egy későbbi cél.

– Már korábban is sokat foglalkozott a fenntartható fejlődés témájával, annak jogi kérdéseivel. Meghallgatásán külön is kitért annak fontosságára.

– A fenntartható fejlődés nem specifikus, nem is ágazati kérdés, hanem szemlélet- és életmód, amely minden tevékenységet át kell, hogy hasson. Az általunk gyűjtött tapasztalatokat szeretnénk a kormányzati igazgatás felé oly módon közvetíteni, hogy ugyanez a felismerés mozgassa a döntéshozatali rendszereket.

– Lenne-e realitása egy, a magyar társadalom energiatudatosságát fejlesztő projektnek?

– Csak ennek lehet realitása. Mindez kisebb méretekben – intézmény, iskola, önkormányzat – indul és ebből teljesedhet ki. Kizárólag az energiatakarékosság lehet az indokolatlan energiatermelési igény ellentételezése.

– Régóta folyik a vita a Római-partra tervezett mobil gátról. Mit gondol erről?

– Az élethez, a tulajdonhoz, az egészséges környezethez, a természeti erőforrások védelméhez fűződő alkotmányos értékek egyidejű érvényesítése mellett a közöttük lévő, de a környezeti értékekre kiemelten figyelő érdekegyeztetésre van szükség a tényleges tervek és beruházások elkészítése során, mert van még mód arra, hogy a római-parti Duna-szakasz sajátos, védelmet igénylő helyzetét érvényesíteni lehessen. Ez a megoldás lehet összhangban az unió úgynevezett vízkeretirányelvével is, amely a folyóvizek meglévő ökoló­giai állapotának megőrzését, ezen belül a biológiai sokféleség tiszteletben tartását követeli meg. Az ökológiai, természetvédelmi érdekegyeztetést ezért a végleges terv elkészítésének folyamatába kell beilleszteni.

– Milyen nagyobb célkitűzései vannak a ciklusra?

– Lehetetlen egy vagy két célt kitűzni és ehhez viszonyítani a hatéves ciklus eredményességét. A következő időszakban várhatóan számos kis lépéssel érhető el bármilyen eredmény, nagyléptékű változásra nem számíthatunk, hiszen mindez a mai napig is jobbára tudatformáló tevékenység, a döntéshozatal minden szintjén. Az eddigi munka eredményei is mutatkoznak, többen kerestek meg jó ötletekkel, újabb és újabb vizsgálandó kérdéssel, és én ezt is sikernek tekintem, mert a társadalmi bizalom megnyilvánulása, a társadalmi támogatottság jele.