Trócsányi: A jogállam védelme vezérel és nem az eltiprása

Miután a sajtóban elterjedt, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kemény kritikát fogalmazott meg a közigazgatási bíráskodás átszervezését célzó kormányzati tervek kapcsán, a szervezet közleményben tisztázta álláspontját. Mint írták, több fontos kérdésben támogatják az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetét, ám az eddigi gyakorlat eredményeit, értékeit, mint például az elkülönült munkaügyi szakbíráskodást, szerintük meg kell őrizni.

A jelenlegi helyzettel kapcsolatban megjegyezték, a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon az ítélkezés gyorsasága európai uniós összehasonlításban is kiváló. Támogatják ugyanakkor a közigazgatási perjog önálló, a polgári perrendtartástól elkülönülő speciális szabályozásának koncepcióját, és üdvözlik a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozásának gondolatát is. Az ellenzéki pártok éppen ez utóbbi joghatóságról feltételezik, hogy azt pártkatonákkal töltené fel a kormány, részben ezzel indokolják, hogy nem támogatják a tervezetet. Legalábbis egyelőre, hiszen a szaktárca további tárgyalásokat tervez a frakciókkal. Egy forduló már volt, azon csak az MSZP nem képviseltette magát. Mivel a szabályozás kétharmados, ezért a kormány kénytelen egyezségre törekedni.

Trócsányi László miniszter is utalt erre hétfőn este, amikor az Inforádiónak nyilatkozott a témában. Aláhúzta, őt a jogállam védelme vezérli, nem az eltiprása, és baj, ha szakmai kérdések pártpolitikai aspektust kapnak. Szerinte kompromisszumokkal ésszerű megállapodásra lehet jutni. Felhívta a figyelmet arra, hasonló megoldások Európa számos országában működnek, de kitért arra is, a legfontosabb a közigazgatás feletti professzionális bírói kontroll, és „ebben nem engedek visszalépést”. Megerősítette, növelnék a bírói létszámot, a jelentkezőknek legalább tízéves közigazgatási gyakorlattal kell rendelkezniük és versenyvizsgát kell tenniük. Az illetmények emelésére vonatkozó elképzelésekkel pedig természetesen az OBH is egyetért.

A perhatékonyság javulását is várja a legszélesebb szakmai, társadalmi egyeztetés után a parlament elé benyújtott új polgári perrendtartástól Szabó Imre, a törvényjavaslatot előkészítő kodifikációs szerkesztőbizottság elnöke, aki terjedelmes interjút adott a távirati irodának. A Szegedi Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem polgári eljárásjogi professzora egyebek mellett elmondta, az 1952-ben elfogadott, jelenleg is hatályos polgári perrendtartást az elmúlt több mint hat évtizedben – különösen a rendszerváltozás után – a jogalkotó sorozatos módosításokkal igyekezett több-kevesebb sikerrel a kor igényeihez igazítani. Számos pozitív változás történt, ám a sokadik törvénymódosítás helyett 2013 májusában döntött a kormány a polgári perjogi kodifikációról. Lényeges változás, hogy az általános hatáskörű elsőfokú bíróság a törvényszék lesz, tehát szinte valamennyi pert ott kell megindítani.